Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében

sajátítania rövid időn belül a következő művekben foglalt anyagot: Marx-Engels: A kommunista kiáltvány; Marx: A polgárháború Fran­ciaországban; Engels: Az utópista és tudományos szocializmus; Buha­rin: A kommunisták (bolsevikiek) programja. Az 1919—20. tanévre pedig a Szabó Ervin válogatásában megjelent Marx és Engels műveinek tanulmányozását írta elő. E művek beszerzéséről minden tanítónak magának kellett gondoskodnia. A megyei művelődési osztály körirata azt javasolta a pedagógusoknak, hogy az említett művek áttanulmányo­zásával párhuzamosan, időnként tartsanak egymás között megbeszélő összejöveteleket, ahol felhívják egymás figyelmét a kevésbé kidolgo­zott vagy nehezebben érthető részekre, másrészt ,,az idegen és régebbi vonatkozásokat applikálják a magyarországi és mai viszonyokra" [32]. Az új iskola felé vezető úton fontos lépést jelentett a tanítóknak az Egerben július hó folyamán tartott szociális pedagógiai átképző tan­folyam. Meg kell azonban mondanunk, hogy nem minden tanítón fogott az előadók (Juvancz Iraeneus és Berzeviczv Gizella) tanítása. Midőn egy kommunista tanító „vallást gúnyoló" előadást tartott, a jelenlévő tanítóság egy része lázongva követelte az „istenkáromló" letartóztatá­sát, amitől az csak szökéssel tudott megmenekülni. Berzeviczy Gizella előadó egyszer tréfásan meg is jegyezte, hogy az egri tanítóknak emlé­kül egy spirituszba tett barátcsuhát fog küldeni. Még igen erősek vol­tak a visszahúzó erők és a klerikális reakció befolyása a lelkeken. A Közoktatásügyi Népbiztosság távirati rendeletének megfelelően a tanítók részére augusztus 6-án megkezdve a megyei művelődési osz­tály a következő körzetcentrumokban szándékozott átképző tánfolya­mokat tartani: Eger, Gyöngyös, Karácsond, Kápolna, Verpelét. Párád, Füzesabony, Heves, Pétervására, Pásztó és Hatvan. Az átképző tanfo­lyamon minden tanító, óvónő részt tartozott volna venni, aki az új tan­évben tanítói állását meg akarta tartani, vagy addig nem volt alkalma­zásban. de az elkövetkezendő tanévben tanítói állást szándékozott elfog­lalni. A felsorolt körzetcentrumok művelődési osztályai kaptak meg­bízást e három hétre tervezett tanfolyam megszervezésére, amelynek megtartására azonban a Tanácsköztársaság bukása következtében már nem kerülhetett sor [33]. Az egri szabadiskola létrehozására egy mozielőadás keretében már iúnius közepén történtek lépések. A rossz közlekedési viszonyok azon­ban nem tették lehetővé, hogy az új iskola új anyaghoz jusson, s így július derekáig nem is tudta megkezdeni működését. Csak július 14-én kerülhetett sor arra, hogy a városházán Enslen és Polgár elvtársak, a Közoktatásügyi népbiztosság kiküldöttei megalakíthassák az egri munkás szabadiskolát, a felnőttek iskoláját. Tantárgyai között szere­pelt az írás, olvasás, helyesírás, számolás, mértan, földrajz, kereske­delmi ismeretek, gépírás, gyorsírás, könyvelés. Terveztek mezőgazda­sági és kertészeti tanfolyamot, tanfolyamot az összes iparágakból, fa­ipari továbbképző, cséplő- és stabilgépkezelő tanfolyamot. A könyveket és a füzeteket a munkás szabadiskola adta [34], A szabadiskola azonnal hozzá is fogott a reá váró nagy feladatok elvégzéséhez. Megalakultak az egyes előadó csoportok és az iskola tit­139

Next

/
Oldalképek
Tartalom