Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)
I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében
értő, tudatlan emberek voltak, elnökei pedig jóformán kizárólag papok, akik kicsinyes szempontjaikkal megkeserítették az alárendelteknek kezelt tanítók életét, s legszemélyesebb ügyeikbe is beleavatkoztak [22], A Forradalmi Kormányzótanács LIV. számú rendeletével 1919. április 12-én a művelődés és oktatás ügyének igazgatását átmenetileg a tanácsok keretében alakult művelődési osztályokra bízta. A művelődési osztályokba a tanácsok arányosan küldtek ki szülőket és a művelődéssel hivatásosan foglalkozókat (tanítókat, orvosokat stb.). Az iskolai ügyek ellenőrzésére és intézésére iskolai bizottságok alakultak, melyeket szintén a tanácsok művelődési osztályai küldtek ki. Ebben a bizottságban is arányosan vettek részt a szülők és az oktatásüggyel hivatásosan foglalkozók. Az iskolabizottságok a tanulók fegyelmi ügyeinek intézésénél a 14 évnél idősebb tanulók megbízottait is bevonták [23], A Forradalmi Kormányzótanács LIV. sz. rendelete értelmében nálunk is megyei, járási és falusi művelődési osztályokat hívtak életre. Ezzel a megyei kultúrosztály további működése megszűnt. Heves megye tanácsának művelődési osztálya május 22-én kelt köriratában hívta fel a Forradalmi Kormányzótanács fenti rendelete értelmében a helyi (falusi) tanácsokat, hogy a helyi művelődési osztályt azonnal válassza meg, s ez az osztály nyomban alakítsa meg a három tagú intézőbizottságot, valamint az iskolai bizottságot. A megyei művelődési osztály meghagyta a helyi művelődési osztályoknak és végrehajtó bizottságoknak, hogy időt és fáradságot nem kímélve kezdjék meg működésüket, tekintettel a nem állami iskolák köztulajdonba vételének, az ingó és ingatlan vagyonok pontos megállapításának sürgős voltára [24], A megyei művelődési osztály első ülését június 3-án tartotta meg, amelyen megalakították az intézőbizottságot is. Kalovits Alajos megyei művelődési megbízott azonban gyengének bizonyult a vállalt feladatok elvégzésére. A reakciót nem tudta felszámolni az iskolákban, a tanítás menete sok helyen a régi maradt [25]. III. A Magyar Tanácsköztársaság iskolapolitikája Heves megyében ,,S ha itt van már a szent, a várt Szélvész, Köszöntjük ezt a zárka-nyitót. Lelkünk fényit ezer éve orzák, Kapja meg végtin szegény Magyarország A szabadító magyar tanítót." (Ady Endre: A magyar tanítókhoz.) A politikai és gazdasági nehézségekkel küzdő Tanácsköztársaság elsőrendű feladatának tekintette az iskolák és a nevelés ügyét. Midőn a Tanácsköztársaság az oktatás ügyét állami feladatnak tekintette, s ennek megfelelően az összes oktatással foglalkozó iskolákat államosította, egyidejűleg gondoskodni kívánt az oktatásügy legintenzívebb továbbfejlesztéséről is. Erre a célra a szükséges anyagi eszközöket és szellemi erőket a legmesszebbmenőbb áldozatok meghozásával rendelkezésre óhajtotta bocsátani. Elérendő célul tűzte ki, hogy a proletárál133