Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a Ratio Educationis

megalapozását várja a közneveléstől. De azért kíván kiművelt embereket, hogy azok hasznos és hű alattvalói legyenek az uralkodónak. Az új iskolaszervezetben határozottan osztályszempontok érvényesülnek. Bár lehetővé teszi, hogy „akiknek a természet nagyobb szellemi tehetséget juttatott", felsőbb tanulmányokra menjenek, „egészében mégis igen világosan tükrözi a kor feudális osztálytagozódását az anyanyelvű iskolának a néppel, másfelől a felsőbb hivatalnokképzést ellátó jogi oktatásnak a nemességgel való állandó összekapcsolása" [18]. Van tehát közös eszmei alap a Ratio Educationis és Bessenyei György elképzeléseiben, de a felvilágosodás törekvéseit Bessenyei sokkal következetesebben érvényesíti, különösen működésének ebben a korszakában [19]. Az általa javasolt Magyar Társaságnak hasznait előszámlálván, a legfőbb haszonnak azt tartja, ..hogy a nyelvnek előmenetelével egvütt a tudomány is az orszáanak minden rendű lakosaira kiterjed. Amellyel nem az a célom — írja —, hogy személy szerint minden hazafi tudós legyen; hanem, hogy a legegyüqyűbb rendű és sorsú emberek is a magok elmebéli tehetségeket az emberi társaság javára fordíthatnák." A tudományok virágzása azt is jelentené, hogy „. . . az egész nemzetnek serénysége, industria, felébredne." Mint már idéztük. Ravasz János a magyar felvilágosodás képviselőiben ekkor még „az uralkodó szövetségeseit és a felvilágosult abszolutizmus híveit" látja csak. Ilyen értelemben mondja azt, hogy pl. Bessenyei is propagálta az új szabálykönyv hatókörének kiszélesítését. Bár Bessenyei személy szerint is közel állott Mária Teréziához, bár az udvar légkörében élve tántoríthatatlan híve az uralkodóháznak és államelméleti felfogásában közel áll a felvilágosodott abszolutizmushoz, mégis éppen az udvari iskolareform és az ő kultúrpolitikai elképzeléseinek bár csak futólagos vizsgálata is világosan mutatja, milyen messze állt ő egyben a bécsi politikát meghatározó társadalmi erők és személyek felfogásától. Elég Venzel Kaunitz herceg államkancellár memorandumát megvizsgálni [20], hogy meglássuk, mennyire felvilágosultabban, magyarabban és demokratikusabban gondolkodik a testőríró. 4. Bessenyei kultúrpolitikai terveinek még két jellemző vonására szeretném felhívni a figyelmet. Kaunitz államkancellár nem volt vallásos ember, de egész tervezetéből az tűnik ki, hogy az uralkodó rend érdekében rendkívül fontosnak tartja különösen a parasztoknak vallásos szellemben való nevelését, és bőven el kívánja .láttatni őket a túlvilág vigaszával. Bessenyei sem volt mindig következetesen materialista, de az ő elképzeléseiben nem kap helyet a Kaunitz-féle vallásos nevelés és a túlvilággal való vigasztalás: egész határozottan szembehelyezkedik a magyar művelődést eddig meghatározó bibliás-klerikális világnézettel és az egyoldalú jogászi szemlélettel, vagyis az ő szavaival élve, a szentírás magyarázattal és a Corpus Jurissal. A másik pont, ahol ismét Bessenyei javára mutatkozik óriási 8* 102