Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György és a Ratio Educationis

különbség a bécsi udvar emberei (lett légyenek azok magyarok, vagy nem magyarok) és az ő felfogása között, a királyhűség, ill. az aulikus szellem, melyet a Ratio Educationis és az azt megelőző tanügyi reformjavaslatok lehelnek. A Ratio összekapcsolja az uralkodó és a köz hasznát, melyet szolgálni minden alattvalónak kötelessége és melyet művelt alattvalók hatékonyabban tudnak elvégezni. A Ratio szerint a gyermekekbe ,,már csaknem a bölcsőben beléjük kell oltani a fejedelem iránti törhetetlen odaadást, s az anyatejjel kell beléjük csepegtetni a szeretetet és hűséget iránta, hogy mihelyt csak gondolkodni megtanultak, egész világosan lássák, hogy személyük, életük és minden törekvésük királyuk szolgálatának van szentelve" [21]. Bessenyei királyhű ember volt, de sokkal inkább szerette hazáját, sem hogy mindig ne ennek a szolgálata álljon gondolkodásának előterében, egy pillanatra sem homályosíttatva el az uralkodó iránti hűségtől. Röpirataiban is mindig a haza hasznáról és a haza javáról van szó: „egy hazát sokféleképpen lehet és kell szolgálni. . ."; „miért nem lehetne egy nemzetnek mulatságára annak anyanyelvén írni. .."; „mozgásba, tűzbe kell hozni a nemzet elméjét, újsággal. . ." (Magyarság.) — „Miért lenne egy magyar haszontalan, ki hazájának javát ékesíti?" (A magyar néző.) A Jámbor szándék szerint a tudomány „az ország boldogságának egyik legfőbb eszköze". A Társaság hasznait említve, ismét az emberi társaság javáról, a hazának boldogságáról beszél. Az egész nemzetnek serénységét szeretné felébreszteni. A Jámbor szándékot a haza fő rendeihez intézi, és így elkerülhetetlen, hogy ne emlegesse „kegyelmes és bölcs fejedelmünket". Dicséri is II. Józsefet, aki „a nemzetek atyja és fejedelmek példája". Mindez, mondom, elkerülhetetlen volt a röpirat jellegét és célját tekintve. De e kifejezésekben sincs a kor viszonyait és szellemét ismerve nyoma sem annak az alázatos, a fejedelmi hatalom fényében sütkérezni kívánó aulikus szellemnek, amely a bécsi udvar embereit általában jellemezte. Különben is a fenti mondatok egyáltalán nem tartoznak az elvi kifejtéshez. A királyt az elvi részben egyszer említi a társaság hasznainál általában véve. A tudományok elterjedésével „a fejedelem és a haza előtt esméretessé lenne, kinek miben vagyon legfőbb ereje; és így mindenféle hivatalokra ki lehetne a legalkalmatosabb személyeket mindenkor válogatni. E volna az igaz és helyes személyválogatás." Bessenyei híve volt a monarchiának és ezért emlegeti e helyen a királyt, a fejedelmet általában. De királyhűsége egy pillanatra sem homályosította el előtte a haza iránti kötelességeit. Ilyen módon volt ő az uralkodó szövetségese! Bessenyei György kultúrpolitikai terveiben kevés szó esik az iskoláról. Bessenyei általános programot ad, amelyből az iskola nincs ugyan kizárva, de bizonyos, még tovább kutatandó okok miatt nem foglal el abban központi helyet. Azon fáradozik és arra buzdít, hogy a tudományokat húzzuk bé az anyanyelvbe, annak az időnek az eljö8* 103