Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger időjárása

II. Egyes éghajlati elemek gyakorisága és szélsőséges esetei. 1. Napsugárzás és borultság. a) Eger meteorológiai állomása 1925 óta a Szőlészeti Kísérleti telepen műkö­dik. Felszerelése 1952-ben egy Campbell—Stokez rendszerű üveggolyós napfény­tartammérő műszerrel egészült ki. Az egri napsugárzási viszonyok vizsgálata elsősorban a nyári fél­évben tanulságos. Négy évre szorítkozik csupán a rendelkezésre álló megfigyelési anyag. Messzemenő következtetésre nem jogosít, de a tanulmányozása összehasonlításra alkalmas. Az összehasonlítást a továbbiakban az Országos Meteorológiai Tntézet kiadványában meg­jelent »Magyarország éghajlata« c. könyv adataival végzem. A lehet­séges napsütés időtartamának évi összege 4 450 óra. Egerben négy év átlaga 1946 órát tesz ki, ami évi 43%-os tényleges napsütésnek felel meg. Ha Magyaroszágón a napsütés átlagos területi elosztását vesszük szem­ügyre, kitűnik, hogy nyugatról és északról a Kiskunság felé haladva, a napfénybőség nő. Eger vidéke az idézett könyv térképvázlata szerint 1900—1950-es közti zónába esik. Hozzá kell tenni, hogy ez az érték többet jelent Eger délies, lankás oldalain, mint egy sík területen, mivel a felmelegedés a napfényes idő tartama mellett a beesési szögtől is függ. Eger havi és évi átlagos napfénytartamát órákban megadva, Tarcal és a Kékes-tető adataival összehasonlítva, a következő képet nyer­hetjük: I. II. III. IV. V. VI Eger 65 85 153 167 235 213 Tarcal 61 82 136 182 266 249 Kékes 110 87 129 159 228 238 VII. VIII. IX. X. XI XII. Év 269 256 222 156 74 51 1946 276 266 179 141 69 45 1952 277 253 186 144 93 78 1982 E két állomással való összehasonlítás több okból tanulságos és indo­kolt. Tarcal átlaga esik Egeréhez legközelebb, az is bortermő vidék. Kékes pedig magaslati üdülő, szintén közel fekszik Egerhez. Eger és Tarcal napsütési viszonyainak évi járása igen hasonló. Országos viszonylatban is júliusban élvezhetünk több napsütést. Ezzel a törvény­szerűséggel e három állomás adatai megegyeznek. A júliusi tetőződés nem esik egybe a leghosszabb nappalok idejével, júniussal, de talál­kozik a legmelegebb időszakkal. A leghosszabb nappalú júniust még augusztus átlag napfénytartama is felülmúlja. A júniusi kevés nap­sugár az akkor meginduló nyári monszun-járással kapcsolatos. Ez any­nyira szembetűnő, hogy a júniusi napfénytartamot mind Eger, mind Tarcal esetében a májusi mennyiség is felülmúlja. Egernél szembetűnő a szeptemberi magas napfénybőség. Országszerte legkedvezőtlenebb hónap e szempontból december, mindössze 40—50 napfényes órával. Tarcalon 45, Egerben 51 órát tesz ki a decemberi napsütés, míg Kéke­sen 78-ra emelkedik (hőmérsékleti visszásság). Januárban Kékesen 110 az átlagos napfényóra tartalom, közel kétszerannyi, mint Egerben. 554

Next

/
Oldalképek
Tartalom