Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger időjárása

Az előbbiekben a ténylegesen kapott »abszolút« napsütés értékeivel vizsgáltuk az évi menetet. Még élesebben kirajzolódik egy-egy hónap napsütésben való bősége vagy szegénysége, ha a napsütés értékét százalékban fejezzük ki. Ez az ún. viszonylagos napsütés. A könynyű számolás és összehasonlítás céljából naponta csupán 8 óra alatti napsütés összegét fejezzük ki százalékban. Az így nyert évi menet a következő képet mutatja: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 28,7 35,0 46,7 56.5 59,2 55,7 67,2 68.5 73,5 56,5 30,0 20,0 % Igazolja az abszolút számok esetével kapcsolatos megállapításokat. Legalacsonyabb értékek decemberben, illetve januárban adódnak. Egyenletes emelkedés mutatkozik májusig, majd tapasztalható a júniusi visszaesés. Utána júliustól állandóan nő a relatív napfénybőség, a szeptemberi 73 %-os érték eléggé fel nem becsülhető éghajlati jellemvonás, ami a szőlő éréséhez hasznos és szükséges. b) A borultság a napsütéssel szemben az időjárási helyzet másik oldala. Százalékban kifejezve teljesen kiegészítik egymást. Még sem lehet azonban a kettő között éles határvonalat húzni. A vékony fátyolfelhők csekély gyengítéssel átengedik a napsugarakat, s a napfénytartammérő papírszalaga folytonos napsütést jelez. Ugyanakkor a felhőészlelő esetleg tizes borultságot jegyez észlelő könyvébe. De az ilymódon történő fedések alig két-három százalékot tesznek ki, azok a további megállapítások realitását nem befolyásolják nagymértékben. A felhőzet napi járásával nem foglalkozunk, idevonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. Sokkal tanulságosabb a felhőzet évi járásának a vizsgálata. Egerben a figyelt négy évi átlagban a teljesen borult napok száma az alábbi valószínűséget mutatja az egyes hónapokban. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év 12,5 6,5 5,5 1,7 1,5 0,7 0,7 1,0 1.7 4,0 11,5 15,7 63 Ezek az adatok az országos viszonylatra érvényes megfigyelésekkel megegyezést mutatnak. Legtöbb teljesen borult nap decemberre esik, utána a január, majd november következik. Ez a kép éghajlati vonásul fogható fel. Legkevesebb a teljesen felhős napok száma májustól szeptemberig bezárólag. Országos átlagban a szeptember legfelhőtlenebb hónap. Ez a hó Egerben igen szeszélyes képet mutatott, néhány évben egyetlen felhős napot sem tartalmazoitt. Gyümölcs- és növénykultúránk tenyészidejét tekintve, igen kedvező képet nyerünk azzal az összehasonlítással is, ha a nyári félévre eső teljesen borult napok átlagszámát a télivel vetjük össze. Ennek az aránya 7,3 : 55,7-hez. Tehát a nyári félévben a várható borult napok száma sokkal kevesebb, mint a téli félévben. Albert Ferenc, a csillagda meteorológusa száz évvel ezelőtt, 1851—1867 között a borultság mértékét is jegyezte. 0-val jelölte a derült égboltot, — 1-el, ha az égbolt egynegyede —, 2-vel, Iha a fele, — 3-rnal, ha a háromnegyede volt felhős, 555-