Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

IV. Miscellanea - Dr. Bihari József: Újabb adatok az egri szerbek és görögök történetéhez

séges mind a két nyelven« tudnak »inekelni«. Érdekes, hogy Georgius Petrovics iskolaigazgatónak 1819. júl. 2-áról kelt és itt eredetiben közölt nyilatkozata szerint, úgy látszik, a mindenkori igazgatót terhelte az a kötelesség, hogy az ilyen kétnyelvű tanárok működhessenek az iskolánál. A klérus terrorja Amíg Dobó István és vitézei az egész világon dicsőséget szereztek az egri névnek, addig a 18. századbeli egri püspökök féktelen vallási terrorja szerte az országban gyűlöletet kelt az egri név ellen. Ismeretes, hogy a görög keletieknek a katolikus egyházba való beterelése a 17. század óta folyik (Unió). Amíg az erdélyi és a felvidéki görög keletieknél — főleg gazdasági okok következtében — bizonyos sikereket könyvelhet el az ilyen irányú agitáció, az egri szerbek (szórványos áttéréseket leszámítva) nem hagyták el ősi egyházukat. Pedig, hogy milyen erőszakosan folyt Egerben is a »-térítés«, erre nézve jellemző, hogy mikor 1769. szeptemberében Eszterházy Károly egri püspök azt kérdi Bradacs Munkácsi görög kat. püspöktől, »mikép lehetne az Egerben lakó schismatikusokat az unióra vezetni«, ez utóbbi kissé gúnyosan így válaszol: >•... reductionem huiatum Rascianorum ad s. unionem ut Exc. V. sine me incepit, ita sine me dignetur eandem continuare: sacra enim unió carceribus non procuratur.« Vagyis még a munkácsi uniált püspök véleménye szerint is nem arra való az unió, hogy az egyházukhoz hű hívőket a börtönökbe vessék. Eger azonban más állásponton volt. Az ellenszegülőket testileg is (»páltzákkal«) megfenyítették és nem volt ritka eset az sem. hogy jezsuita papok erőszakosan kényszerítettek görög keleti szülők gyerekeit saját klastromukban való nevelkedésre. Az egri szerbeknek és görögöknek az a terjedelmes beadványa, amelyet most közlünk először, nagyon hűen vázolja a klerikális terrort és azt, hogy még a város érdekeit sem tartották mindenkor szem előtt Eger egykori püspökei. Egri rácz és görög polgárok felirata Mária Teréziához (Részben kivonatos szöveg) Gróf Eszterházy Károly egri püspök minden úton, módon üldözi, tömlöcbe záratja és vasra vereti őket. Szándékosan kárt okoz nekik, a tanácsból és a céhekből kirekeszti őket, megtiltja, hogy telket, házat, boltot vegyenek, kiforgatja őket birtokukból, nem engedélyezi nekik a hűségeskü letételét, betiltja vallásuk gyakorlását, megsérti őseik szerezte privilégiumaikat, egy szóval «•súlyos és tűrhetetlen prés alatt« vannak — nincs tehát más mód, mint a királyhoz fordulni. A király már értesülve szenvedéseikről, több rendeletet küldött érdekükben a püspöknek és a megyének. Köszönik eddigi jóságát. Azonban a püspök ezeket a rendeleteket csak részben tette közzé, és ezeket sem adták ki nekik másolatban, sőt az is megtörtént, hogy a királyi rendeletekből kiszedte azt, ami neki tetszett, ami pedig az ő vígasztalásukra szolgált volna, azt kihagyta belőle, — vagyis meghamisította a királyi rendeleteket. Sőt előfordult az is, hogy midőn ZSUPPÁN FERENCZET a vármegye üzletéből ki akarta lakoltatni és erre Zsuppán Ferencz bemutatta a püspöknek a királyi oltalmazó levelét, a püspök azt fel sem nyitotta (csakhogy megkárosítsa a fenti kalmárt), hanem olvasatlanul visszaadta neki. Erre a szóbanforgó személy Bécshez fordult, az Illyrica deputatiohoz. Jelentik tehát ezt az esetet is, hogy Felséges Udvar tudhassa, micsoda vakmerő merészséggel élni szokott az Egri Püspök Űr«. Mármost ha a püspök még a királyi rendeleteket is lábbal tiporja, elképzelhető, hogyan, milyen kegyetlenül bánik velük, tudva, hogy nekik nincs kezükben a királyi rendelet (amely védi őket). Jelentik, hogy az uraságok minden módon fokozzák jövedelmeiket »-a' megnyomorodott Szegénységgel semmit sem gondolván«. Az egri uraságok nem fogadják el valamennyiük hűségesküjét (amire rendelet van), hanem válogatnak az emberek között. ZAKÓ MIHÁLYNAK a városi tanács apja és az ő rendes viselkedésére hivat574-