Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

IV. Miscellanea - Dr. Bihari József: Újabb adatok az egri szerbek és görögök történetéhez

kozva, ígért ugyan boltot, de azt még mindig nem adta meg; az uraságok csak azt cselekszik, ami nekik tetszik és nem törődnek a nép fennmaradásával. DUZI DEMETER pedig kérte a tanácstól Zsuppán Ferencz boltját, de elutasították. Erre a püspökhöz fordult és kérte, hogy mivel Zsuppán áruját igen olcsón »limitálták«, ő ad a hitelezőknek 1000 forinttal többet, csakhogy ő kapjon bolthelyiséget. De ő sem kapott helyiséget. Mindenki azt teszi velük, amit akarnak. Üldözik, bántják őket állandóan. Nem igaz, hogy RÖSA ISTVÁN teljhatalmú megbízottuk olyan dolgokat adna elő az udvar előtt, amelyről ők nem tudnak. Idehozatták saját költségükre a Királyi Tábla egy esküdtét. De mikor a bíró látta, hogy az egri tanúk megerősítik a ráczok panaszait, kijelentette, hogy főnöke utasítása szerint ő nem járhat el a püspök és városi tanács ellen. Azzal vádolják őket. hogy panaszaik hamisak. Ez nem igaz. A püspök — mivel más oka nincs — vallásuk miatt üldözi őket, a királyi kedvezményeket nem veszi figyelembe. Egy HABINA nevű »rusnyák pap« levelet »componált« az udvarhoz, abban szidta az egri ráczokat és görögöket, gyalázta vallásukat. Hogy a király tanulmányozhassa vallásukat, egy kis könyvet nyomtattak ki, amelyet felterjesztenek a felséghez. Ami pedig Habina rusnyák papot illeti, aki magát »hamisson« egri unitus plébánosnak nevezi, e minőségében őt Egerben senki sem ismeri. Ezzel szemben tény az, hogy ő a munkácsi püspöktől függ, és mivel ott (Munkácson) vétkesen viselte magát, lecsukták, de megszökött ide Egerbe. A munkácsi püspök már kérte is őt vissza az egri püspöktől, hogy megbüntethesse, és »megzablázhassa«, de az egri püspök őt »elrejtvén és azt állítván, mintha Egerben nem volna lakása, ki nem adta, hanem most is mint egy Szökő Pap és nem mint Egri unitusok Plebanussa, csak alatomba Egerben lakik«. Ez a szökött pap bizonyára nem a jó cselekedetei miatt került letartóztatásba, bár a letartóztatás közvetlen okát eddig nem sikerült megtudni a munkácsi püspöktől. Habina azonban kijelentette, hogy a király előtt hajlandó vallomást tenni és megmondani, miért csukták őt le. Mivel pedig a munkácsi püspök most éppen Bécsben van, kérik a királyt, kérdezze meg őt, mit csinált Habina, miben vétkezett stb., és tudassa a király Egerrel a pap viselt dolgait. Az egri rácok nem ismerik el papjuknak. Hamis személynek tartják. A levele (jelentése) is hamis. Bár a püspök ezt tudta, mégis továbbította Bécshez. Habina levelének hitelt adtak Bécsben. Ennek tulajdonítható, hogy a király elállt attól a határozattól, hogy a budai parancsnokot, gróf HADIKOT Egerbe küldje, mint királyi biztost, az egri rácok és görögök panaszainak a kivizsgálására. A király azonban ennek ellenére is figyelemmel kísérte sorsukat, megszánta őket és gróf BLUMEGEN elnöklete alatt kinevezett egy udvari bizottságot az ügyek kivizsgálására. E bizottság tagja volt az egri püspök is, és még mások (a püspök rokonai), de a rácok teljhatalmú megbízottát nem vették be a bizottságba. Ismétlik: a Budáról lehozatott bíró nem fogadta el a tanúvallomásokat, ezért az igazság kiderítésére nem volt lehetőség. * »Felséges Kegyelmes Urunk! ezen akadályt nem más hanem a' Püspök úr okozta, már annyira ment az eő irgalmatlansága. és mind a' Hazabéli élő Törvény, és Privilégiumunk ellen való vakmerő hatalmasságossága, hogy mi velünk csak azt cselekszik Egerben, a' mi teczik, noha a' Felséges udvar kegyességébül ki adatott, és az Eleink vérével szerzett Privilégiumink azoknak megsértőrőkre 30. marca arany büntetést állítanak.« De még senkit nem büntettek meg miattuk. Éppen ezért »a sok vexa és törvénytelen procedúrák miatt már arra jutottunk siralmasson, hogy se a' nagy költségeket, se a súlyos Bajainkat, s— kárainkat nem győzzük tovább el viselni«. »Felséged előtt alázatossággal valhatyuk, hogy a' Püspök urat nem a' Religionak Buzgósága, hanem egyedül az eő rossz természete, és szívében lévő mind az úr Isten, mind az Országnak élő Törvénye ellen való indulatya, bízván egyedül Bátya Ura, Országos Cancellárius tehetségében, egyedül bennünket károsít, ront, és veszendőben hosz.« 575-