Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A nevelés társadalmi funkciója Dickens regényeiben

II. Az előzőkben Dickens regényeinek rövid elemzése során illusztráltuk, mennyire vonzóan és reálisan tudta a nagy író az olvasó elé varázsolni a gyermekszereplőket. Igaza van VÁRNAI Sándornak: e regények gyermekszereplői olvasáskor ismerőseinkké lesznek, »megannyi régi ismerős, akiknek szinte eltaláljuk gondolatait, ellessük vágyait«. Valósággal szívünkbe férkőznek ezek a dickensi gyermekek. (Várnai Sándor idézett cikke.) Nagyszerű egyénítő és tipizáló művészetével el tudja érni Dickens, hogy a gyermekekre jellemző tulajdonságokkal együtt egyéni jellemvonásaikat is megrajzolja: így pl. Pip a magkereskedő Pumblechoke-ot a világ legboldogabb emberének tartja, merthogy annyi kis fiókja van boltjában; ugyanakkor viszont egész más jellemű a hűvös, gőgös Estella. Joggal mondhatja Várnai Sándor, hogy ezek a gyermekalakok biztos studiumon alapulnak, sőt még mellékalakjai is élnek. (Pl. az uzsorás Quilp fia.) Igaz, hogy néhány esetben a lányokat halványabb színekkel festi, mint a fiúkat —de vannak nagyszerűen jellemzett lányszereplői is. (Pl. Summerson Eszter az Örökösök-ben.) Természetes, hogy Dickens, a gyermekélet kiváló ismerője, emlékezetes módon mutatja be a barátságokat, azok keletkezését, melegségét is. Copperfield Dávid bámulata és barátsága Steerforth iránt »a legjobb gyermektanulmány, amelyet valaha írtak«. (Várnai Sándor idézett cikke.) E jellemzett gyermeklélektani szempontokat régebbi monográfiák, így Várnaié is, megemlítették. Vannak azonban Várnainak nem reális, hibás megállapításai is. PL azt állítja, hogy B

limber iskolájában még a kis Dombey Pál is egész emberré válik. (id. cikk 37. 1.) Ez tévedés, — hiszen éppen a túlerőltetés, a gyorsfejlesztő módszer idegkimerültté, beteggé teszi a kis Dombeyt, és gyenge szervezetén úrrá lesz a tüdőbaj, ebben hal meg. Tehát éppen ellenkezőleg: Pált beteggé teszik Blimberék iskolájában. Ahhoz, hogy problémánkra, a nevelés társadalmi funkciójának dickensi ábrázolására, választ keressünk, nem elég csupán az egyes regények elemzését, az abból adódott tanulságokat egyszerűen összefoglalni, előbb még arra a problémára kell választ keresnünk, hogy honnan származtak, milyen jellegűek voltak Dickens élményforrásai? A nagy dickensi regényekben feldolgozott és tükröződő élményanyag elsősorban az író társadalmi élményeiből, osztály helyzetéből, az őt körülvevő társadalmi valóságból származott. Tanulmányunk elején szóltunk arról, hogy Dickens kishivatalnoki-kispolgári származású volt. Ebből a tényből fakadóan azonban vulgáris leegyszerűsítés lenne műveit egyszerűen a kispolgárság irodalmi megnyilvánulásának, a kispolgárság érdekei képviselőjének nyilvánítani, — amint azt néhány polgári irodalomszociológiai munka tette. Ilyen irodalomszociológiai szempontokat Dickens-el kapcsolatban elsőnek TAINE (1856—64'.) vetett fel. GISSING (1898.) szerint is Dickens tipikus viktoriánus, CAZAMIAN (1903.) és BARDOUX (1906.) egyszerűen a középosztály alsó rétegének képviselőjét látták benne. COR (1928.) ebből a tényből negatív esztétikai 56