Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger időjárása

állomásmegfigyelők észlelésén túl az a tapasztalat alakult ki Egerben, hogy az Eger-patak völgye »harmathullás«-ban gazdag. Albert Ferenc is megjegyzi idézett könyvében, amidőn Heves megye áldásos éghajlatáról ír, hogy »említésre méltók sokszor a csendes esővel felérő gyakori harmatok«. A harmatos és deres napok gyakorisága (20 év átlaga) Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII Harmat Dér 4 1,5 5 7 5,5 37.0 9,5 8,0 14,0 15,0 11,5 3 4,0 6 5 A zúzmara képződését nagyobbszabású dérnek foghatjuk fel, de képződése nincs napszakhoz kötve. Általában télen nagy hideghullámok idején képződik, ha időközben vízgőzben gazdag déli vagy nyugati szél tör be. Megindul a sűrű ködképződés, amiből a hideg tárgyakra (telefonvezetékek, elektromos távvezetékek) nagy jégtömeg csapódik ki. Zúzmarát csak a három téli hónapból jegyeztek fel. 20 év alatt összesen 47 alkalomra mutattak rá az észlelők. 4. Havazások és hótakarók. A havazás a makrocsapadék egyiik formája. A Földnök azon helyein, ahol a 'léghőmérséklet 0 fok alá száll, hóesésre megvan a lehetőség. Az is szükséges, hogy elegendő párát tartalmazzon a levegő. E feltételek a téli hónapokban gyakran biztosítva vannak. A hóesés időszaka azonban novemberre és márciusra, sőt ritkán májusra is kinyúlik. A nyugati beáramlás gyalkran télen is enyhe időt eredményez, a következménye eső és nem hó. Éppen ezért csak kivételes eset az, ha a téli évszakban végig hóalakban hull a csapadék. Az az általánosabb, ha télen a havas és esős időszakok egymást váltják. A meteorológiában azon napokat, amikor a csapadék hóalakú és mérhető mennyiségű esilk, havas napoknak nevezik. A havas napok száma fontos klimatikus jellemvonás. Ebben a tekintetben Eger átmeneti helyzetű. Országos viszonylatban a havas napok száma 20, de Bánkúton 40, Kékesen 50, Egerben — Albert Ferenc pontos megfigyelését véve alapul — a havas napok száma 23. A határvonal élesen kirajzolódik a Bükk alján. A havas napok száma ugyancsak Albert Ferenc 17 éves adatai alapján az egyes hónapokra nézve a következőképpen oszlik meg. (A budapesti Meteorológiai Intézet adatait összehasonlításul vesszük.) X. XI. XII. I. II. III. IV. Év Eger — 3 5 5 5 4 1 23 Budapest — 3 6 7 6 5 — 26 Albert Ferenc adatai 1851—67. évekre vonatkoznak. Általánosításra nem alkalmas, csupán tanulmányozásra. Hajósi Ferenc Magyarország csapadékviszonyai c. könyvében megállapítja, hogy az utóbbi évtizedben a március téliesebb jellegűvé vált. Ezen jelemvonás már a múlt századbeli Albert-féle adatokból is kiolvasható. A rendelkezésre álló adatok és a tapasztalatok azt igazolják, hogy a március sokkal zordabb, mint 558