Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger időjárása

a november. Kézenfekvő ebből a szempontból október és április összehasonlítása is. A tavaszi hónapban, áprilisban sokkal több hóesés mutatkozik, októberben egészen ritka jelenség. Fontos a gazdasági élet szempontjából, mikor jelenik meg az első és az utolsó hó, illetve melyek a havazás határnapjai. E probléma elemzéséhez is az 1920—40. évek adatait használtam fel, mivel mind az 1918—19., mind az 1944—45-ös év téli adatai hiányosak. A 3. táblázat húsz évre kimutatja az első és utolsó havazás dátumait. Onnan kiolvashatjuk, hogy októberben két esetben, november 11, decemberben 7 napon jelent meg az első hó. Átlagos határnap november 29. (ugyanaz, mint Debrecen esetében). Legkorábban október 14-én, legkésőbben december 28-án jelentkezett hóesés. Az első hó megjelenésének az ingadozása 72 nap. Az utolsó havazás határnapja országszerte március utolsó harmadára esik. A tanulmányozott időszak alatt ez a dátum Egerben március 18. A havazások átlagos időszaka tehát november 29-től március 18-ig terjed, ami 109 napot tesz ki. 20 év alatt az utolsó hóesés 5 napon februárban, 11-szer márciusban, kétszer áprilisban, egy alkalommal pedig májusban jelentkezett (1935). Az utolsó hó legkorábban február 15-én, legkésőbben május 2-án esett. Az ingadozás 76 nap, ami az őszi hasonló eltérésnél 4 nappal hoszszabb. Ez a tünet is a tavasz szeszélyességére vall. Éghajlati jellemvonásunk, hogy a tél gyakran megkurtítja a tavaszt. A régi feljegyzések is inkább a késői hóesésre panaszkodnak, mint a koraira. 1907-ben is sokáig kihúzódott a tél, április 16-án nagy hóesést, 21-én — 2,0°-ot észleltek. 1908. április utolsó harmadában 10—12 cm-es hótakaró fehérlett a Bükkben. Havazás volt áprilisban az 1911—12—13. és 1917. évben is. De száz évre visszamenőleg legrendellenesebb lehetett a tavaszi időjárás 1874-ben, amidőn a március 12-én leesett hó 20-án elment. A rétek április 12-re kizöldültek, a vadgesztenye április 20-án fejlesztette első virágait, de április 29-én azok mind lefagytak. Májusban hóesés volt, »19-én 16 cm-es hó borította a magasabb bérceket már negyednap óta« — írja az egri észlelő —. »alig van növény, mely rendes időben fejlődött volna«. Míg az első és utolsó havazás, valamint a havas napok számának a tanulmányozása inkább klimatológiai szempontból hasznos, addig a hócsapadékból származó hótakaró figyelemmel kísérése mezőgazdasági, esetleg közlekedési vonatkozásban is jelentős feladat. A hótakaró jelenléte belejátszik a hőmérséklet napi járásának alakulásába. Szélcsendes, derült időben erős éjszakai lehűlést idéz elő. A — 30° körüli hidegek mindig hótakaróval jártak együtt. Nélküle csak kivételesen száll le a hőmérséklet — 10° alá. A hótakaró jelenléte igen hasznos a szőlőkre és a gyümölcsösökre, ha az ebből származó csapadék nem fut le, hanem a tavaszi olvadáskor mélyen átáztatja a talajt. A hótakaró a kifagyás ellen is védelmet nyújt. Hótorlaszok Egerben ritkán adódnak. A 3. táblázat a hótakaró időtartamát is megmutatja napokban. E tekintetben az ingadozás igen nagy. Némelyik télen mindöásze két napig, máskor 71 napig is eltartott a hótakaró. Köztudomású, hogy 559-