Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai ismeretek terjesztése hazánkban

szemléltetésére érdekes, kezdő fokon ma is használható megoldást mutat Berde Áron (Stöckardt nyomán) és Reischer Endre (Sprengel nyomán. Mindketten még, ahogy akkor szokás volt, egyenértéksúlyokkal dolgoztak). Berde: HS Pb O Pb S H O NaS BaCl Reischer: S I lNa| (Cl NaCl (Ba BaS A kémiai ismeretterjesztés szerepe a természettudományos gondolkodásmód kialakításában A felvilágosodás, amely nyugaton az időben már lerázta a szellemi élet régi bilincseit, nálunk csak vontatottabban fejlődhetett ki. Gátolta a természettudományos ismeretterjesztés ezirányú munkáját az, hogy kevesen voltak, akik ez irányban dolgoztak, s azok közül is sokan egyházi személyek voltak, kiknek meg kellett küzdeniök nemcsak saját lelkiismeretükkel, hanem egyházi feletteseikkel is műveikért. Az egyházi befolyás különösen azokban a művekben feltűnő, amelyek a francia forradalom előtt jelentek meg. Főleg a református körökben terjedt el az a felfogás, hogy csak azok a tudományok értékesek, amelyek a teremtő megismeréséhez vezetnek. Ezért voltak kénytelenek a szerzők azt bizonygatni, hogy a természettudományok segítségével, mint lajtorján át el lehet jutni a teremtő ismeretéhez. Sófalvi (Sack nyomán) így mondja ezt: »Minden emberi Tudományok között leg hasznosabbak .... azok, a' mellyek minket az Istenségnek . . . nemes esméretére vezérelnek... És ezen tekintetre nézve ... a' Természet vizsgálásáról való Tudománynak minden más Tudományok felett való méltóságát, épen nem lehet jó fundamentummal el-tagadni« [8], Máshol meg éppenséggel így ír a fizikáról Sófalvi: »Minden más Világi tudomány tsak emberi böltsesség, de ez Isteni tudomány és valóságos Theológia« fill. Így érthető, hogy az első természettudományi ismeretterjesztő művek nem azt a célt szolgálták, hogy minél több természettudományi ismeretet juttassanak olvasóiknak, hanem a természetben »nyilván való isteni böltsességet, jóságot 's a' t ... esmértetni és tsudáltatni« — ahogyan ki is fejezi könyvének célját a magyar természethistória írók egyik előfutárja, Szönyi Benjámin »Hold-Mező Vásárhelyi Reformata Ekklesianak Prédikátora«, Szönyi 1774-ben megjelent könyvében egyrészt lefordította Rollin francia szerző fél évszázaddal azelőtt megjelent könyvét, másrészt pedig ő maga azt »azonnemű vagy materiájú kegyes elmélkedéseivel meg-szaporította«. [51. Szönyi versben írott könyve különös formát és értelmet nyer azáltal, hogy minduntalan hivatkozik a biblia szövegére, és ahhoz dogmatikusan ragaszkodik is. Jellemző részlet például a következő: 534-