Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai ismeretek terjesztése hazánkban

»Ez aér meg-sűrűdvén gőzökkel Felső részén terhesül felhőkkel, Mellyekböl, Isten az essönek Attya. Jób. 38:27, 28 Harmatot szül, és a' földet áztatja. A' levegő ég, essö tömlője; Isten a' tömlő ki-üritöje. Jób. 38:37«. Az a szemlélet, amit Szönyinél megtalálhatunk, a későbbiekben fokozatosan megváltozik. Már abban a könyvecskében is, amelyet egy másik református pap, »Ii. Gy.« 1775-ben írt, kezd elválni a természeti ismeretek közlése a vallásos részektől. A könyv címe azonban jelzi, hogy a szerző hogyan értelmezi művének célját: »Természetnek és kegyelemnek Oskolája, az az ollvan hasznos Könyvetske., a' melly az Isteni Tökéletességnek, a' látható és láthatatlan Teremtéseknek visgálásából, s

? meg-gondolásából, a' Keresztyén embert az Istennek ditséretire serkenti.« A természettudományi ismeretterjesztő irodalom teljes kibontakozása idején már elsorvad ez az irányzat. Édes Gergely, Sófalvi József, Jeney György és jóval később Tóth Pál [8, 11, 20, 23, 50] művei viszont ennek az irányzatnak a képviselői. A katholikus írók már a XVIII. század második felében elszakadnak a biblia dogmatikus értelmezésétől. Sartori Bemard, akinek könyvét a minorita rend és egyéb egyházi elöljáróinak hosszú jóváhagyó iratai vezetik be, így vélekedik: »Az ó Testamentom-béli hívek nem értvén vóltaképen a' természetnek folyását, helytelen vélekedéssel voltak a' külömbb-külömbb-féle égi háborúkról: mert a' villámlást, 's Meny-követ Isten nyilának, a' dörgést Isten szavának nevezték; a' mint 17. zsoltárában énekli Dávid.« Schulz Kristián könyvének magyar fordítása [251 is hangsúlyozza, hogy »a Sz. írásbeli Helyet poétái módon, nem tulajdonképpen kell érteni«. Természetesen az elszakadás a vallásos előítéletektől lassan és nera zökkenésmentesen történt meg. A dualista felfogás igen sokszor egészen különös helyzeteket idéz elő. H. Gy. a villámlás elleni védekezésről írva, ilyen tanácsot ad: »Jó illyenkor midőn még fejünk felett nintsen az égi háború, harangokkal, ágyúkkal, puskákkal nagy zörgést indítani, mert az illyen háborgó fellegeket a' zörgés hátrál. De még jobb ekkor (a' kinek módja vagyon benne) ablakokat, s' ajtókat bétévén a' házban, mint sem kivül az ég alatt lenni. Leg-jobb pedig a' XXIX-dik vagy a' Vulgata Biblia szerént a XXVIII-dik''Soltárt énekelni és imádkozni.« Hasonlóan különösen hangzik ma, akkcr azonban megszokott volt Sartorinak ez a bizonyítása: »Mint-hogy az Anya-szent-egyház kárhozat alá vetette a' Manichaeus eretnekeknek azon tanításokat: hogy a' világ egy előtte való szinetlen matériából teremtetett, mellyből következik kezdetben mindeneket semmiből teremtetni . . .« Ugyancsak ő azzal látja bizonyítottnak azt a tételt »az elementomok romlások 's nemzések alá vettettek«, hogy III. Innocentius pápa azt jelentette ki, hogy a kehelyben a víz borrá válik. 535-