Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai ismeretek terjesztése hazánkban

munka. Igen érdekes az a sorrend, amelyet ez a mű a tananyag feldol­gozására javasol: 1. Először olvassuk el a tankönyv szövegét. 2. Ezt a szöveget kérdezze vissza a tanító a tanulóktól, megadott egyszerű kérdések alapján. 3. Ezután következzék a »próba tétel«, vagyis a kísérletezés. »A' Tanító mes­ter jól hozzá készülljön és nem tsak minden a' hoz tartozó eszközöket elő szerezzen; hanem magát is benne gyakorollja, hogy meg ne tévedjen.« 4. »A próba-tétel után mutassa meg a' Tanító, és világosan fejtse meg, mit lehessen a' próbának következéséből ki hozni.« 5. »Az után, tégyen ismét kérdéseiket abból, a' mi elolvastatott és könyv nél­kül feleltessen magának.« A tananyag fenti feldolgozási módja is mutatja, hogy a szöveg megtanulása volt az elsődleges, csak ezt támasztotta alá, utólagosan a kísérlet abban a kevés iskolában, amelyikben alkalmazták. A szemléltetés hiánya egyébként is jellemző egész akkori ismeret­terjesztésünkre. Alig van olyan kiadvány, amely tartalmazna rajzokat, ábrákat. Ezek az illusztrációk is nem a szöveg között szerepeltek, hanem külön, a könyv végéhez mellékelt rézmetszetű táblákon. A kép­anyag hiányát részben az is okozta, hgy ezzel érték el, hogy a könyv, mint Táncsics írja, »minél olcsóbban megszerezhető legyen«. A hiány pótlására megjelent néhány képes természethistória. Hogy ezek olcsóbbak legyenek, több ország számára, több nyelven adták ki, hogy a példányszámot fokozni lehessen. Ilyen volt például Bertuchnak hivatalos úton sokat ajánlott műve is [44]. A szemléletességet mozdítja elő a kémiai könyvekben alkalmazott jelölésrendszer is. A Bergmann által bevezetett, és a XVIII. században fneglehetősen általánosan használt jelölések Szathmáry adatai szerint a felső oktatásunkból is hamar kiszorultak [68], az ismeretterjesztő irodalomban pedig általában nem mutatkoznak, talán nyomdatechnikai okok miatt, minthogy ezekre a különleges jelekre a magyarországi nyomdákban nem volt megfelelő betű. Kivétel Molnár János dr. mun­kája [38]. Patzier könyve szerint már Rupprecht megoldotta a Selmecbányái bányászati akadémián a vegyfolyamatok szemléletes visszaadását. Ezek nagyon hasonlóak ahhoz, amelyeket Gren nyomán Kováts Mihály alkalmazott a Magyar Chémiában. Kováts: Glaubersó IKénsavany Széksói „ Gips z |Mészföld Sóssavany) Konyhasó Sóssavanvú mészföld A Berzelius által bevezetett, s ma is használt rövidítések is csak lassan terjedtek el. A kémiai folyamatoknak e jelölések által való visz­szaadása általánossá csak a negyvenes években vált. A cserebomlások 533-

Next

/
Oldalképek
Tartalom