Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Orosz—magyar hasonlósági szótár

Dr. BIHARI JÓZSEF tanszékvezető főiskolai tanár: OROSZ—MAGYAR HASONLÓSÁGI SZÓTÁR I. Bevezetés A magyarság már vándorlásának utolsó szakaszában is találkozott szláv törzsekkel, a szláv jövevényszavak azonban többségükben a honfoglalás utáni 1—2. évszázadban kerültek át nyelvünkbe [7]. A honfoglalók ugyanis, néhány apró szigettől eltekintve, főleg szlávokat találtak a Kárpátokon belül és tőlük vették át azoknak az új fogalmaknak a neveit, amelyek megváltozott életmódjukkal szükségszerűen együtt jártak. Fejlettebb kultúrájú szláv népek éltek a Dunántúl, sűrű volt a szláv lakosság a Vág és a Garam alsó folyásának a vidékén és az Alföldet északról félkörben szegélyező hegyvidék folyóvölgyeiben. Nagyobb szláv telepek voltak még a Felső-Tisza vidékén, a Szamos folyó mentén, továbbá a Nyírségben és az Ecsedi-láp környékén. Éltek szlávok az Erdélyi Medence peremvidékein, a Maros és a Temes völgyében is [1]. A magyar—szláv érintkezés tehát több mint 1000 éves múltra tekinthet vissza, történelmünk folyamán szinte állandó jellegű és hatása ma is, a felszabadulásunk óta különösen tart [2], Nem tekinthetjük azonban most feladatunknak, hogy ennek az érintkezésnek nyelvünkben meglévő minden nyomát megvizsgáljuk. A probléma sokrétű, érdekes, az ősmagyar nyelv hangrendszerének a megállapítása szempontjából pedig fölötte fontos is. Évtizedeken át olyan kiváló nyelvtudósokat foglalkoztatott, mint Miklosich, Asbóth, Melich, Kniezsa, MOÓR stb. Ellentétes nézetek csatáznak egymással, a vita folyik és Kniezsa nagyszerű (egyelőre még befejezetlen) műve is sok kérdést nyitva hagy még. Valószínű, hogy a magyarság a honfoglalás előtt legelőször bolgárokkal érintkezett, hogy jövevényszavaink sorában erős a dunántúli szlovén hatás, de gyakran vitás, hogy a jövevényszavakat illetően pontosan melyik szláv nyelv az átadó. Más szóval: a szűkebb nyelvi eredet, a közvetítő nyelv problémája a szláv nyelveken belül nehezen állapítható meg. Problematikus ugyanis még sok keresztnév, személynév és helynév eredete, bővebb feldolgozást igényelnek a különböző átvételi rétegek is. Mindezek a problémák azonban témánkkal csak kapcsolatban vannak, de közvetlenül nem érintik. Számunkra a legfontosabb csupán annak a megállapítása, hogy szókészletünkben elég sok a szláv jövevényszó és köztük sok szó ma már alapszókincsünk tagja. Ez a tény fordította 411-