Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Hahn István: Procopios uzurpációjának társadalmi alapjai

»az a nagy város [Konstantinápoly] szívesen fogadta ama tyrannosnak [Prokopiosnak] merészségét és lakossága sok mindent tett és mondott, amivel annak a zsarnoknak elbizakodottságát táplálta-« [35]. A főváros közvéleményét röpiratok is befolyásolták [36], — mindez eléggé indokolja a fővárosi lakosság tömegei között uralkodó »hatalmas lázongást«. A mozgalom Konstantinápolyon kívül hamarosan magával ragadta elsősorban az Oriens többi városait is. Megnyerésükre Prokopios egyébként is súlyt vetett. Ammianus azzal magyarázza a kezdeti sikerek utáni váratlan bukását, hogy sikerei csúcspontján, ahelyett, hogy gyors katonai döntést igyekezett volna kierőszakolni, propaganda-kőrútra indult egyes asiai városok megnyerésére (erga alliciendas quasdam civitates Asiae) [37]. Kivételes elszántsággal harcoltak Prokopios oldalán Chalkedon és Kyzikos lakói. Amikor Valens Chalkedon ostromához fogott, »a város falairól szitkokat. szórtak rá és csúfolódva sabaiariusnak hívták — sabaia ui. Illyricumban a szegény emberek itala, amelyet árpából vagy másféle gabonából kotyvasztanak«. A gúnyolódó szavak a borivó görögök megvetését is kifejezik a sörivó illyr »barbárokkal« szemben. A védők ellenállása itt visszavonulásra is késztette Valenset [38]. Az epizód nemcsak a védők elszántságára, hanem a Prokopios féle mozgalom »antipannon« jellegére is élénk fényt vet. Ammianus közléséből nem derül ki, a város polgárai, vagy a Prokopioshoz csatlakozott hivatásos katonák, pl. a galliai tungricani et divitenses ajkáról hangzottak-e el a merész gyalázkodások. Annyit tudunk, hogy Chalkedon plebejus lakossága kitartott még a bukott usurpator halála után is annak ügye mellett. Marcellus, Prokopios rokona itt ragadhatta magához egy időre — ahogy Ammianus mondja — »néhány elvetemült ember lármás támogatásával az uralkodásnak valami szánalmas árnyékát« [39]. A város Marcellus veresége után súlyosan bűnhődött, falait Valens lerombolta, éspedig — mint az V. századi egyháztörténeti író, Sokrates és a késői, de jó forrásanyagot felhasználó Zonaras mondják, »azért, mert polgárai Prokopios pártján állottak« [40]. Mindezek után teljes joggal tételezhetjük fel, hogy a város fegyveres védelmében is részt vettek annak polgárai. A Chalkedonra vonatkozó adatok bátorítanak arra a feltevésre, hogy minden esetben, ahol a Prokopios párt makacs ellenállására vonatkozó adatokkal rendelkezünk, nem csupán az ott elhelyezett helyőrség, hanem a polgári lakosság fegyveres ellenállására is kell gondolnunk: Kyzikosban, Nikaiában, Philippopolisban és másutt [41]. Libanios kb. másfél évtizeddel e felkelés után azt mondhatta, hogy annak leverése »a városokat teljes romlásba döntötte« [42], — nyilván a más forrásokból is ismert megtorló intézkedésekre gondolva. A falusi lakosság nagy tömegei is támogatták Prokopiost. Ammianus arról tudósít, hogy Prokopios sikerei csúcspontján »minden ellenállás nélkül, sőt a lakosság készséges beleegyezésével bátran terjeszkedhetett volna a keleti tartományokban, amelyek elégedetlenek voltak a szigorú kormánnyal és ezért türelmetlenül vártak valamely változást« [43], Lupicinusnak, Valens hadvezérének gyors lykiai előre22* 405