Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Csóka János: Az egri dohánygyár 60 éve, 1895—1955

Az a kérdés azonban nem eléggé tisztázott, hogy miért éppen Egerben hozták létre a dohánygyárat a múlt század végén. Egyesek szerint azért, mert a nyersanyagforrás közelben volt. (A verpeléti és a hevesi dohány.) A dohánygyári szakemberek véleménye szerint azonban ezeket a dohányokat az egri dohánygyár sohasem használta és használhatta, már csak azért sem, mert a Heves megyében termelt dohányok minőségét tekintve, nem alkalmasak szivargyártásra. Egerben pedig a kezdeti időszakban csak szivart készítettek. Vannak olyan nézetek is, melyek szerint a fogyasztó piac tette szükségessé a dohánygyár Egerben való megépítését. Sőt, olyan vélemény is van, hogy a dohánygyár megépítését az Egerben akkor dúló járványos betegségek elleni küzdelem tette szükségessé. Azaz a dohánnyal való foglalkozást tekintették a járványos betegség ellenszerének. Vannak végezetül olyan nézetek is, melyek azzal indokolják az egri dohánygyár megalapítását, hogy abban az időben a munkanélküliek száma Egerben viszonylag magasabb volt, mint az országos átlag, s ezek számát kívánták csökkenteni a dohánygyár megépítésével. Heves megye alispánjának 1901. évi jelentése is azzal indokolja a dohánygyár Egerben való létrehozását, hogy közel van a nyersanyag. Elősegítette-e a munkanélküliség csökkentését az egri dohánygyár alapítása? Egerben is akkor sok munkanélküli volt, de az országos átlag jóval magasabb. Eger és környéke iparilag fejletlen volt, a dolgozók túlnyomó többsége nem az iparban, hanem a mezőgazdaságban vált munkanélkülivé. Ennek oka pedig az 1890-es évek közepéig tartó nagy agrár válsággal magyarázható. Csakhogy a viszonylagos agrár túlnépesedés éppen csökkenni kezd a 90-es évek közepén, mert fellendül a mezőgazdasági termelés és növekszik a munkaerő kereslet. Ezért mondta az alispán 1901-ben, hogy »az egri dohánygyár létesítése óta folytonosan cseléd szükséglet van« [12]. Hozzá kell még tenni azt is, hogy egri viszonylatban a munkanélkülieknek nagyon csekély hányada volt nő, márpedig a dohánygyárban nőket alkalmaztak munkára. Miért került tehát Egerbe a dohánygyár? Mert itt találtak megfelelő munkaerő-forrást. Ebben az időszakban ugyanis a szocialista eszmék kezdenek tért hódítani a munkásság körében. Megalakulnak a szociáldemokrata pártok. A munkásság ösztönös mozgalma kezd tudatossá válni. Ilyen viszonyok közepette nagyon lényeges volt a tőkések számára, hogy olyan munkásokat alkalmazzanak, akik mentesek a szocialista eszmék »fertőzésétől«. Egerben ez a feltétel leginkább adva volt, hiszen Eger többnyire mélyen vallásos dolgozóit az érsekség és a főkáptalan tűrésre, békességre, hitre és alázatosságra nevelte. 1897—98-ban történt a második cikluscsoport megépítése. Ekkor épült a gyártási épület, a nyersdohányraktár, a víztorony, a szivattyúház, a gazdasági épület, a szénraktár, a kocsiutak, a járdák, a légfűtési és szellőző berendezések, a vízvezeték, az iparvágány, a házitelefon. A melléképületre 1900-ban építették rá az emeletet [13]. Az egri dohánygyár egészen az 1930-as évek elejéig csak szivart gyártott. Főleg ún. általános szivart, de készítettek minőségi szivarokat is. A szivar minőségétől függően, különböző fajta dohányokat hasz3 77