Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A fehér terror rémuralma Heves megyében 1919—1921

Hermin, Kolacskovszky Lajos, Molnár László Etele, Braun Zsigmond, Losonczi Béla, Prókai József, Bakos János, Istvánfi János [30], A fehér terrorista vérebeknek sikerült elfogniuk Petrenka András vörös nyomozót, augusztus 17-én hozták vissza Budapestről Jackwerth Ede volt kormányzótanácsi biztost, Hencsey Béla volt városparancsno­kot, Burányi Lajost, aki politikai megbízott volt a Vörös Hadseregben, Nagy János volt vádbiztost és Váradi Gyulát, a jóléti osztály volt veze­tőjét. Füzesabonyban letartóztatták Kovács Györgyöt, Jackwerth volt kormányzótanácsi biztos egyik legmeghittebb munkatársát. A fővárosból hozták vissza Egerbe Nemes Gyula volt direktóriumi tagot, Szepesi And­rást és három politikai detektívet. Pápán fogták el és szállították Egerbe Zwanziger Lajos volt őrmestert, az egri vörös katonaság bizalmiját [31]. 1919. augusztus 19-én az eddig közölt személyeken kívül még a következők voltak az egri fogházban: Fleiszig Antal, Jelicei Demjén. Juhász Aladár, Varga István, Ankli József, Barta József, Vermes Ármin. Pifko Gizella, Zwanziger Ede, Zwanziger Edéné, Kohn Hermann, Pálin­kás Ferenc, Kovács Domokos, dr. Nagy Sándor, Schuller József, Gellér Dezső [32]. Georgescu román őrnagy a kapott névjegyzék alapján azonnal hozzálátott Gyöngyösön is a kommunisták összefogatásához. A román városparancsnokok megyeszerte egész sereg embert lövettek főbe. így Gyöngyösön Georgescu parancsára augusztus 8-án délután 6 órakor az alábbi egyéneket végezték ki a nagy lovassági laktanya udvarán: Reisz­mann Herman gazdatiszt, Zukker Sándor magántisztviselő, Sima Dávidné, szül. Lux Katalin, Donovár János földmunkás, Palcsó Antal ácssegéd, Tóth Géza mészárossegéd. Azért lakoltak mindnyájan, mert tanuként szerepeltek májusban a gyöngyösi ellenforradalmárok (Csip­kay Albert és Welt Ignác) ellen folyamatba tett pörökben. Másnap Kiss Antal gyöngyösi napszámost lőtték agyon a románok a pesti kőhídnál, a hatvani országút mellett. Kiss Antal a Tanácsköztársaság idején a munkástanács tagja volt [33]. Hatvanban Elefánt József 23 éves hitoktató, Oláh János asztalos és Szénási László MÁV fütő az első áldozatok. Elefánt Józsefet és Oláh Jánost augusztus 14-én, a fűtőt pedig augusztus 25-én végezték ki. Szep­tember 2-án ugyancsak Hatvanban az alábbi hat zagyvapálfalvi bányászt lőtték agyon: Alacsányi Lajos, Godharink Vendel, Kiss József, Trajbiár Pál, Hatvani Miklós és Kutsera Ferenc [34]. Nem egyszer indult büntető-expedíció a falvakba is. A fehér külö­nítménynek megérkezése után első dolga volt összeírni a községházán a zsidókat, a szocialista-kommunista gyanúsakat, általában a »destruk­tiv« elemeket. Ezután következett a közhírré tétel, leginkább dobszóval, hogy ekkor és ekkor nyilvános botozás lesz a piacon vagy a templom előtt. Tiszafüreden a román fogságból hazatért 84 éves Szokolai Mihály földművest, mint »javíthatatlan szocialistát«, száz botütésre ítélték. Tekintettel mégis aggkori gyengeségére, a száz botot »kegyelemből« 50 napra porciózták ki. Az aggastyánnak 50 napon át kellett jelentkeznie a községházán, hogy elszenvedje a két botot. Az öreg ember a bántal­mazásokba belebetegedett, ágynak esett és meghalt [35]. 22* 337

Next

/
Oldalképek
Tartalom