Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: »A nemzet csinosodása«

[62] Pályám Emlékezete. I. (1759—1783.) 1775-ben történt. [63] Érdemes legalább itt elismételni, amit a költői zsenialitásról ír Kármán A nemzet csinosodásában: »A felséges és érdemes költők... hatalmas szava a puszta vadonyokat megnépesíti, lelket önt az érzéketlenekbe; a költemény, szép színei által elragad, tündérvilágokba, ahol a földet elfelejtjük és az istenek társaivá leszünk ... Apolló leszáll az egekből, és lantját nekik kölcsönzi, az ő fuvallása felgyullasztja őket, szent dühödéssel betölti, és szájokba adja beszédét az isteneknek. Ez a tűz az igaz költők esmértető bélyege... A mérész képek, az eleven költés,... az az enthusiasmus, tűz, sebes rohanás és erő, és a nem tudom mi a szókban és gondolatokban, amelyet csak önként ajándékozhat a természet.« [64] I. h. 82. 1. [65] A nagy francia Encyclopedia íróit megvédi, szerinte azokat csak »a korcs tudós« gyalázza. (Bévezetés.) [66] Részletesebben erről 1. Kulcsár Adorján: Olvasóközönségünk 1800. táján. Bp. 1943. [67] Posonyban, 1748-ban. A Kegyes Olvasóhoz intézett bevezetésben. Az egész tképpen egy frissen katolizált ember erősítése hitében. [68] Florinda, azaz Spanyolországnak ezen grófkisasszonyon a Roderig királytól tett erőszak alkalmatosságával a maurusok által lett elfoglaltatásának rövid históriája ... Nagyszeben, 1756. — Nagyrészt verses földrajz. A verses forma és a szenzációt ígérő cím csak csalétek. [69] (Kedvezzenek mások a Múzsának.) Bessenyei Györgynek, 1772. március 24. M. Ir. Ritk. 25., 67. 1. [70] Kazinczy Ferenchez írt levelében, 1789-ből. Kaz. Lev. I. 262. 1. [71] VI. közbeszéd. Argirust, Charicliat és Pamelát említi egy sorban, mint veszedelmes olvasmányokat. [72] A mi Urunk Jesus Kristusnak élete, melyet a négy evangeliomból egyet csinálván, rendbe szedett és sok üdvösséges tanúságokkal megbővített... Pozsonyban. 1772—74. Tudósítás e könyvnek mivoltáról. [73] Vitéz Imrének 1789-ben. Kaz. Lev. I. 440. 1. [74] Elégia. Megtért embernek énekje, melyet nem régen szerzett és egy megkeseredett, de reménységgel teljes lélek képében tett fel egy nevezetes ember. Debrecen, 1775. — Sándor István és mások írtak sorokat és verseket csupa a, e, i, o, ö, ü hangokkal. [75] Arithmetica vagy számvetésnek mestersége. Debrecen, 1743. Előljáró beszéd. »... hasznosnak ítéltem mind azok helyett magyar szókat tenni, melyeket még az asszony nép is megérthessen.« [76] Az Olvasóhoz. »Éppen csak írtam ezt magyarok kedvekért, S azok közt, olvasó asszonyi rendekért...« [77] A keresztyén ethikának summás veleje, mely ez előtt Piktétus Benedektül... írattatott... 1752. Kvárott. A fordítónak elöljáró beszéde. [78] Littleton Györgynek... a Szent Pál apostol megtéréséről való jegyzései... Kvárott. 1785. Az Egyenes indulatú kegyes olvasó-hoz címzett bevezetés 1779-ből kelt. [79] Egy kisasszonynak levele kedveséhez. (Hogy az asszonyi személyek emberek. Először 1785-ben jelent meg Pesten ily címen: Báró Corberi Anna Kisasszonynak kedveséhez írt levele.) RMK. 23., 202—2Í 3. 1. [80] Egy megmátkásodott ifjúnak. 1761. Egy nagyságos elmének, stb. kötetben, 172—196. 1. [81] Kazinczy Ferencnek, 1789. február 7-én. Kaz. Lev. I. 269. 1. [82] Kazinczy Ferencnek 1789. április 8-án. Kaz. Lev. I. 316. 1. [83] Magyarság, 1778. [84] A holmi. XVI. Köznép. 1779. [85] Aranka Györgynek 1789. augusztus 26-án. Kaz. Lev. I. 448. 1. [86] 1790. március 25-én. Kaz. Lev. II. 55. 1. [87] Máriafi István (Szaitz Leo álneve): Igaz magyar... Irá Párisban és Berlinben. 1785. I. rész, I. cikkely. Kik legyenek igaz magyarok? [88] I. h. 81. és 84. 1. 253-