Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Bakos József: Cornenius és a nyelvi nevelés néhány kérdése. (Az Orbis Pictus megjelenésének 300. évfordulójára)

A helyes beszédre nevelés kérdését is felveti, s könyve egyik fejezetében (Hogyan kell a gyerekeket a helyes és értelmes beszédben gyakorolni?) különösen kiemelte a tiszta kiejtés fontosságát és a selypítés, a beszédhibák kijavításának módját megfelelő gyakorlatok útján. Azt is megemlíti, hogy a szülő nem cselekszik helyesen, ha »szeretetből elnézi, hogy a gyereke az r-et ne pontosan és tisztán ejtse, hanem helyette 1-let mondjon«. [43]. Az anyaiskola fokán a retorikai ismeretek (»a retorika kezdő lépései«) adása arra szorítkozik, hogy a gyerek tudja utánozni »a köznapi beszéd átvitt értelmű képes kifejezéseit«, sajátítsa el a taglejtés és hanghordozás elemeit. Lényeges itt az a felismerése, hogy mivel a beszéd dallamának külön funkciója van, a gyerek már ebben a korban ismergesse a dallamformákat funkciójával együtt. A mai óvoda (hiszen ennek felelne meg az anyaiskola) nyelvi nevelése számára is követendő szempontokat találunk Comenius gyakorlatának nem egy fontos elemében. Az anyanyelvi iskola (a népiskola) elé a nyelvi nevelés területén a következő feladatokat tűzi: legyenek anyanyelven írt tankönyvek a tanulók kezében, tanuljanak meg anyanyelvükön minden írott és nyomtatott írást folyékonyan olvasni. Tanuljanak meg helyesen, gyorsan és szépen írni. Tudjanak jól fogalmazni. Az anyanyelv nyelvtani szabályait is ismerniük kell, de a grammatikát nem elvontan, nem csupán szabályaiban kell oktatnunk, hanem egyszerűen és sok gyakorlással. Ezen a fokon a terminológia teljesen anyanyelvű legyen, s mindent közérthetően, azaz a gyermek szókincsének megfelelően kell kifejezni. Az anyanyelv alkalmas az ismeretek közlésére, s nincs igazuk azoknak, akik csak a latin nyelvet tartják alkalmasnak az ismeretek közlésére, s ezen a fokon is a tanítási nyelv szerepének betöltésére. A latin tanítási nyelv egyeduralmának megtörésében Comenius is jelentős szerepet vállalt, s értékes az a megnyilatkozása is, amelyben az anyanyelvű tanítási nyelv védelmére kel: »Nem a nyelvben, hanem az emberekben van a hiba, ha valamely nyelvet homályosnak, hiányosnak, tökéletlennek találunk ahhoz, hogy a szükséges dolgot kifejezzük vele.« [44]. Hazai viszonylatban Medgyesi Pál, Holler János, Apáczai Csere, Bessenyei György hasonló módon tettek hitet az anyanyelv mellett a latin tanítási nyelv rovására, mondván, »olyan szánakozásra s egyszersmind köpedelemre való csekélységgel kicsinyítik némelyek magokat, hogy magyarul nem lehet. . . írni, okoskodni . . .« [45], pedig a magyar nyelven is lehet a dolgoknak nevet adni, »lehet rajta írni, beszélni« (Bessenyei), lehet magyarul is irodalmat, tudományt művelni, lehet vele tanítani, oktatni, csak éljünk vele, csak műveljük, fejlesszük! A nyelvi nevelés (oktatás) a latin iskolákban Comenius panszofikus törekvéseit legerőteljesebben a latin iskolában érvényesítette. Ez az iskola Patakon a valóságban is működött, hiszen a panszofikus iskola alapjait Patakon rakta le. A nyelvi nevelés eddig vázolt modern elveit ebben is következetesen érvényre juttatta. Az ő latin iskolájában a latin nyelv megtanulása nem cél, csak 2 17