Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Bakos József: Cornenius és a nyelvi nevelés néhány kérdése. (Az Orbis Pictus megjelenésének 300. évfordulójára)

eszköz. A dialektikát és a retorikát a reális ismeretek után helyezte. Maga így vall erről: »Akik a szokás törvényét követik, azok előtt fel tűnő lehet, hogy a dialektikát és retorikát a reálismereteknek annyira utána helyezzük. De így helyes ez ..., mert hiszen meggyőzően kimutattam, hogy a dolgokat azok módja előtt, az anyagot a forma előtt kell tanítani. . . előbb tanuljuk meg a dolgokat megismerni, mint azokról alaposan ítélni és ékesen beszélni.« [46]. A korabeli latin iskolák elhanyagolták a tárgyi ismeretek nyújtását, s a tanulókat szavak tanulásával gyötörték. Előre helyezték a nyelvtan, a szótár ismertetését. Comenius rendszerében előre került a tárgyi rész, a reális ismeretanyag, s a nyelvet, a dolgok ismeretével együtt tanulták a tanulók. »Tervezet a latin szerzők olvasásához és világosan való értéséhez megtalált könnyű, rövid és kellemes útról, vagyis a három osztályra osztott latin iskoláról« [47] c. értekezésében megokolja a latin nyelv tanításának szükségszerűségét (a latin nyelv ékes, tiszta nyelv, s mint a nemzetek közös tolmácsa, a reális műveltség szállító eszköze, a tudomány nyelve szükséges nyelv), s bemutatja a tanításában követendő legcélszerűbb módszert is. Ebben az értekezésében is vallja, hogy a nyelvi nevelés modern formájában a nyelv nem öncél, s nem a latin szavak tömegét kell átadni a tanításban. A tanulók »ne öregedjenek meg a szavak körül«, hanem hatoljanak bele a dolgok velejébe, az élet dolgának okaiba. Ezt a követelményt még oly hosszú ideig nem tartották szem előtt a magyar iskolákban sem, s dívott tovább a formalizmus. Kovács Antal vallomása szerint még az 1870-es 30-as években is »nagy mennyiségű latin szót« kellett a tanulóknak megtanulniuk, s visszaadni. »vezényletre«. Resolve: vezényletre a szövegben előforduló »mindenik szónak teljes nationáléját kellett adnunk« [48], Már Comenius más célt és más módszert kívánt. A helyes, tiszta és szép latinság tanulására 3 fokozatot, 3 osztályt, 3 évi időtartamot jelölt meg. Az első évben a latinság alapját, a másodikban a latin nyelv egész rendszerét, a harmadik esztendőben a latinság ékességét kívánta megtanítani. A fokozatoknak megfelelően három könyvet szerkesztett Comenius. I. Vestibulum. Benne 1000 leghasználatosabb (alapszókincsbeli) szó rövid mondatokba (sententiola) ágyazva. Ez a tankönyv előkészíti a tanulókat »a nyelv szerkezetének könnyebben való felfogásához« (Fundamentum). Az anyanyelvet nem iktatja ki, ennek segítségével történik az oktatás. A vestibuláris szótár rövid, kevés származékszót vesz fel bele. Itt is követi a fokozatosság elvét: első fejezetébe a dolgok, tárgyak neveit (főnevek), a másodikba a dolgok, tárgyak tulajdonságait (melléknevek), a harmadik fejezetbe a dolgok cselekvéseit (igék) veszi fel. A nyelvtan is csak az alapismereteket közvetíti, egyszóval a beszédkultúra alapjait rakja le. II. A Janua: A latin nyelv rendszerét egyszerűen és természetesen adja elő (Struktura). A latin nyelvben gyakran használt szavakat emeli ki eredeti jelentésükkel, származékaikkal együtt. A szöveg enciklo1H