Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)
I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Darvas Andor: A fizikatanszék tanárképző és továbbképző munkája
»elölről kezdeni« az első óra anyagának reprodukálásával és folytatni a második, harmadik, stb. órákéval. Ez nem tenné lehetővé a tanulók tudásának bővítését, nem jutnának újabb következtetésekhez. Célszerűbb bizonyos szempontok szerint végezni az ismétlést. A tanár az óra elején bejelentette, hogy a következő szempontok alapján ismétlik a téma egész anyagát: a) a feudális rend kialakulása, válsága és megszilárdulása; b) hogyan gazdálkodott a magyarság a feudalizmus kialakulásának időszakában; c) harcaink az országot fenyegető külső ellenség ellen az Árpádok alatt. Ilyen módon egy-egy szempont köré csoportosította az ahhoz tartozó anyagot, függetlenül attól, hogy az első, vagy pl. a negyedik órán tanulták. E vázlatos leírásból kitűnik, hogy úgynevezett »kiemelt szempontok« alapján történt az ismétlés. Másként folyt le egy történelemóra a VIII. osztályban. A tanulók elsajátították »Az 1848-as forradalom és szabadságharc« című tantervi téma anyagát. Az új anyagot feldolgozó órák után következő ismétlő órán végighaladtak a történelmi eseményeken mégegyszer a tankönyvi sorrend szerint, így ismereteik megszilárdultak. A második ismétlő órán a tanár a következő szempontok szerint végezte a rendszerezés és általánosítás igényével fellépő ismétlést: Miért bukott el a szabadságharc? Az óra folyamán idézték az eseményeket. Ez könnyen ment, mert az ezekkel kapcsolatos ismereteik szilárdak voltak. Mérlegelték az eseményeket abból a szempontból, hogy mennyiben voltak azok kedvezőek vagy kedvezőtlenek a szabadságharc kimenetelét illetően. Ezúton általánosításokhoz jutottak, melyek összegezése felelet volt a felvetett kérdésre. A szabadságharc bukásának oka a kedvezőtlenné vált nemzetköz, helyzet, a forradalom ellen felsorakozott túlerő, illetve a belső gyengeség volt. Az ismétlés szempontja új volt ez esetben, hiszen az egyes órákon nem mérlegelték az eseményeket a bukás szempontjából. A vázlatosan elemzett órák felépítését nagymértékben befolyásolta az ismétlés egy, vagy több »kiemelt«, vagy »új« szempontja. Itt megjegyzem, hogy az elsőként elemzett történelemórán a tanár közvetlenül az óra előtt adta meg az ismétlés szempontjait. Megtehette volna, hogy a megelőző órán már közli tanítvanyaival ezeket a szempontokat azzal az utasítással, hogy ezek alapján készüljenek az ismétlő órára. Ez az eljárás ismét más felépítéshez vezetett volna. A szempontok közlése, felírása helyett a tanulók beszámolóira kerülhetett volna sor. E megjegyzés kapcsán az ismétlő órák struktúráját meghatározó tényezők vizsgálatában egy lépéssel tovább haladhatunk. A strukturát a fent említett szempontokon kívül más tényezők is befolyásolhatják. így a választott módszer is. Más lesz egy földrajzi téma ismétlése a beszélgetés módszerét alkalmazva a tanteremben, mintha azt az órát a szabadban, kirándulás formájában tartjuk meg. Az előbbi történelemóra is másként alakult volna, ha a tanár múzeumba viszi el tanítványait és ott az Árpád-kori emlékekre támaszkodva ismételt volna. A módszer megválasztásának tekintetében túl kell jutnunk azon a gyakorlaton, hogy az ismétlő órákon alkalmazható »mindenható« módszer a beszélgetés. Van már példa arra, hogyan lehet ismételni kirándulás, múzeumlátogatás, kísérletek végeztetése közben. Döntő e tekintetben a tanár tudása 158