Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Darvas Andor: A fizikatanszék tanárképző és továbbképző munkája

Az óra tartalmával (anyagával) kapcsolatban: Meg kell határozni az ismétlendő ismeretek körét. Ha több órán át kell ismételni, az anyagot szét kell osztani egyes órákra. Differenciálni kell az ismereteket, ki kell emelni a lényeget. Ki kell jelölni a központi fontosságú kérdéseket, tisztázni kell, hogy a tanulók mennyire tudják jelenleg az anyagot. El kell dönteni az ismétlési sorrend kérdését. (Eredeti elrendezés, vagy új szempont szerint történjen az ismétlés?) Gondolni kell arra, hogy milyen módon fejlesztjük tovább a tanulók ismereteit. El kell készíteni az egyéni feladatokat, ki kell jelölni a házi feladatot. Az órán alkalmazott módszerekkel kapcsolatban: Ki kell jelölni, hogy a módszerek milyen kombinációja a legcélravezetőbb. (Beszélgetés, kirándulás, kísérlet, stb.) Elő kell készíteni a szükséges eszközöket. Hogyan lehetséges ennyi szempontra ügyelve tervezni? Honnan lehet anyagot szerezni hozzá? Nincs ok aggodalomra, ha van tematikus tervünk. E szempontok között nincs »másodlagos«, mindegyik fontos. Mégis, a gyakorlatot figyelve, a legtöbb fejtörést az ismétlő órára való előkészülés során az úgynevezett »új szempont« okozza. Mit jelent »új szempontok szerint ismételni? Van-e egyáltalán ilyen »új szempont«? Mikor ismételjünk így? A didaktikai és módszertani irodalomban e tekintetben még nagyon a kezdet kezdetén járunk. A helyes megítéléshez közelebb visz, ha megfontoljuk a következőket: »Ismételni valamilyen új szempont szerint akkor lehet, ha a tanulók az anyagot jól, szilárdan tudják . .. Ha ez nincs meg, akkor az ismétlés eredménytelen, és összezavarja a tanulók halvány képzeteit ... Egyébként az ismétlő órák úgynevezett ,új szempontja' alaposabb megvilágítást kívánna. Az elméleti és módszertani írások általában figyelmen kívül hagyják, hogy a legtöbb esetben nem szoros értelemben vett ,új szempont' szerint ismétlünk, hanem kiemelünk valamilyen, már az új anyag elsajátításakor a tárgyban megadott vitatkozást. E ,kiemelt szempont' alapján rendezzük át a tanulók ismereteit.« [9]. Az »új szempont« szerinti ismétlés kérdésében, a szóhasználatban óvatosságra intenek ezek a megállapítások. Alkalmazása a fentiek szerint csak akkor helyes, ha tanítványaink tudják az anyagot. Ezt a tudást megadhatják a táma (tárgykör) új anyagot feldolgozó órái, vagy az ezek után beiktatott »egyszerű« ismétlő óra, melyen nem történik más, mint az anyag eredeti sorrendben történő reprodukáltatása a megszilárdítás céljából. Ez a meggondolás a tanulók tudásának színvonala felől közelíti meg a problémát. A másik szempont a tanított anyag természetéből következik. Megengedi-e, hogy sorrendet változtassunk, illetve bizonyos szempontot (szempontokat) kiemeljünk? Több tantárgyban lehetséges az ilyen megoldás. (Történelem, irodalom, földrajz.) Más tantárgyak viszont kevesebb lehetőséget nyújtanak. (Matematika, fizika, kémia.) Több esetben az anyag belső logikája nem engedi meg az átrendezést. Az alkalmazás lehetőségét egy példán kívánom bemutatni. Történelem, általános iskola VI. osztály. Az ismétlő óra tárgya: Az Árpád-kori Magyarország. A tanulók az egyes órákon sok új ismerethez jutottak, amelyeket kellő mértékben el is sajátítottak. Unalmas lenne jelen esetben megint 157