Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Nagy Sándor: Az évközi ismétlő órák néhány problémája

tikus tervben megfogalmazzuk, akkor az ismétlés központi problémája adva van, mert e köré csoportosítható a téma egész anyaga. Az egyes órákkal kapcsolatban az óra tárgya, a központi fontosságú problémák, az óra legfontosabb tennivalóinak megjelölése szerepel a tematikus tervben. Erre is támaszkodhatunk az ismétlő óra előtt, a terv alapján könynyen összeállíthatjuk az ismétlés legfontosabb kérdéseit. A lényegesnek a lényegtelentől való elkülönítése nem okoz gondot, mert ezt már a tematikus terv összeállításakor elvégeztük. Ha nincs tematikus terv, megháromszorozódik az előkészülés időtartama. Űjra végig kell gondolni az egész folyamatot, át kell nézni az egyes órákra készített vázlatokat. A tematikus tervezéssel elérjük, hogy ami a téma (tárgykör) lényege, minden pillanatban együtt van, rendelkezésünkre áll. Nem fordul elő, hogy »kapásból« állítjuk össze, mit is teszünk az ismétlő órán. Az itt közölt terv alapján megfigyelhető lesz, hogy milyen nagy segítséget jelent az óracsoportok előzetes megtervezése. A tematikus terv kiindulópont, a tervszerűség alapja, de nem minden az ismétlő órára való előkészülés hosszú útján. Az ismétlő óra sikere nagymértékben függ attól, mennyire emlékszünk vissza az egyes órákon történtekre. Ezért nagyjelentőségű minden egyes óra elemzése. Nincs itt szó bonyolult tennivalóról. Az esetek többségében megtörténik ez az önvizsgálat. Többnyire távirati stílusban megállapítjuk magunkban, amikor befejezzük az órát, hogy mi sikerült, mi nem, melyik tanuló hogyan, milyen mértékben tette magáévá, értette meg az anyagot. Ezt a ki nem mondott néhány megállapítást tanácsos leírni. Erre való óravázlatunk »megjegyzés« rovata. Miért van erre szükség? Feljegyzéseinknek igen nagy hasznát vesszük az ismétlő órán. Meg kell szilárdítanunk az ismeretanyagot. Jó tudni, milyen mértékben sajátították azt el tanítványaink, hol vannak »gyenge pontok«. Nehéz lesz megoldani ezt a feladatot feljegyzések nélkül! Milyen természetűek legyenek ezek a feljegyzések? Történelemtanárunk az általános iskola VI. osztályában »Az Árpád-kori Magyarország« című téma egyes óráin a következőket jegyezte fel: Egyeseknél zavaros a falusi földközösség fogalma .. . Többen nem tudták, hogy mi a regálé ... A pénzgazdálkodás — természeti gazdálkodás című anyagot jó lesz mégegyszer magyarázni .. . Nem tudják biztosan a következő évszámokat: 895, 1052, 1241 . . . Felesleges tovább itt arról írni, hogy szükség van-e ilyen feljegyzésekre. Egy-két emlékeztető szó egy óráról csekélységnek tűnik, mégis nagyon fontos tennivaló. Az ismétlő órára való előkészülés mulaszthatatlan tennivalója. Eddig az ismétlő órára való előkészülés távolabbi tennivalóiról esett szó. Az előkészülés utolsó fázisa az óra vázlatának elkészítése. Az oktatási folyamatról vázlatosan az előzőekben elmondottak már mutatták, hogy mi is az ismétlő óra célja. Egy szovjet pedagógus így jelölte meg: [7] Az ismétlési óra általános célja a tanult anyag rögzítése, ismétlése, rendszerezése és általánosítása, további elmélyítése. A célból adódik, hogy az órára speciális szempontok szem előtt tartásával kell előkészülnünk. A tanárnak alaposan át kell gondolnia, hogy mit kell tenni és hogyan. Mikre terjedjen ki a figyelmünk az ismétlő óra vázlatának összeállítása közben? [8], 156