Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Perényi János: A rajzos szemléltetés a nyelvtanórán

PERÉNYI JÁNOS főiskolai adjunktus: A RAJZOS SZEMLÉLTETÉS A NYELVTANÓRÁN 1. Az élőszóval elmondott és leírt szemléltető szövegben lehetőleg teljességre törekedve bemutatjuk az órán megismerendő nyelvi tényt, hogy az élőbeszéd jelenségeként megbeszélhessük. A tanításnak ezt a mozzanatát nem szabad formális fokozattá tennünk azzal, hogy vele a szemléltetést lezártnak tekintjük. Az óra folyamán szinte minden kis részlet tisztázása újabb szemléltetést kíván, s ez nem csupán a szem­léltető szöveg kiegészítése újabb példákkal, tehát »nyelvi anyaggal«, hanem a megismerő tevékenység támogatása, a gondolkodó munka segítése, eredményeinek rögzítése is. Ebben a vonatkozásban tehát szemléltetés az is, amikor egy-egy ismeretlen vagy nem pontosan ismert szó jelentését a tárgy bemuta­tásával, képével, rajzával magyarázzuk, vagy pedig a megfigyeltetés­hez a megvizsgálandó jelenséget tartalmazó szakaszt, részletet a szö­vegben kiemeljük, valamilyen ábrázolással a figyelmet ráirányítjuk, következtetéseink útját, menetét rögzítjük, végül amikor a nyelvi tényre vonatkozó már megszerzett ismereteket valamilyen módon csoportosítjuk. Ezek azonban többnyire már nem a nyelvnek, nyelvtannak, hanem a tanításnak a tényei, s szemléltetésüket nyelvi eszközökkel legfeljebb úgy oldhatnánk meg, hogy pl. a tankönyv szöveges magyarázatát meg­ismételjük és — leíratjuk. így aztán a tanulók füzetében is benne volna a tankönyv ismeretet nyújtó teljes szövege. Hogy ez mekkora pazarlása lenne a szűkösre mért időnek, s milyen káros volna, minden bizonyítás nélkül is elhihető. 2. Lehet — és kell — tehát nem nyelvi eszközökkel is szemlél­tetni. Comenius Sárospatakon írt tankönyve, az Orbis sensualium pic­tus (1685. Lőcse), Bubenka Jónás lőcsei fametsző képeivel szem­léltette a tanulók előtt ismeretlen fogalmakat, hogy ezzel a szók jelen­tését tisztázza. Eljárása hasznosságát bizonyítja, hogy magát a művet többször is kiadták, utánzói is bőven akadtak, s könyvüket mind Orbis pictusnak nevezték [1] (1. ábra). A jelentés tisztázásának ezt a kiváló eszközét — sajnos — manap­ság inkább csak a felnőtteknek szánt könyvekben alkalmazzák. Általá­nos iskolai nyelvtankönyvünk I. része tartalmaz ugyan meglehetős számban rajzokat, de ezekben akad kifogásolható is, a II. részben már csak három rajz található [2], a középiskolai nyelvtankönyv pedig tel­279

Next

/
Oldalképek
Tartalom