Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Harsányi Zoltán: Péterfy Jenő a képzőművészetről

Dr. HARSÁNY! ZOLTÁN főiskolai adjunktus: PÉTERFY JENŐ A KÉPZŐMŰVÉSZETRŐL I. Többször volt már szó a századvég íróinak képzőművészeti érdeklődéséről [1]. Minden időben élt az írókban bizonyos érdeklődés a többi művészetek iránt, ekkor azonban egy kicsit kötelezővé is vált a képzőművészetek alaposabb ismerete; annak, aki valamilyen kapcsolatba akart kerülni az irodalommal, ki kellett szélesítenie művészi szemléletét a képzőművészet vagy a zene nagy alkotásainak ismeretével. Péterfy Jenő, a múlt század utolsó negyedének legműveltebb, legfinomabb érzékenységű kritikusa sem korlátozta esztétikai szemléletét kizárólag az irodalomra. Bírálói működését is zenekritikusként kezdte, és természetesen írt képzőművészeti kritikákat is, sőt szenvedélyes érdeklődéssel merült el a művészi szép minden fellelhető megnyilvánulásában. A képzőművészet nagy alkotásai a legteljesebb gyönyörűséggel töltötték el állandóan szépségekre szomjazó lelkét. Olaszország iránti rajongásának ez volt egyik fő indítéka. A múlt, a történelem is kizárólag a művészet emlékein keresztül vonzotta. A paestumi Zeustemplom gyönyörű klasszikus építménye például olyan lelkesedéssel töltötte el egy alkalommal, hogy megölelgette az oszlopokat. Egy-egy olasz városka régi épületeinek a szépsége állandóan visszavonzotta. (Drezdából egyszer azt írta Riedl Frigyesnek: »Mert Európában szépek a galériák, s nagy a Städtebildung: de egy kicsi kis olasz falucska a legnagyobb gyönyörűségbe ringat) [2]. És a szobrok, és a képek, képtárak! Élete utolsó éveiben arról ábrándoztak egy barátjával, hogyha nyugdíjba megy, leköltöznek az olasz tengerpart mellé, minél közelebb a nagy képtárakhoz és művészeti emlékekhez. Az ilyen nagy, óriási élményként megnyilatkozó művészi érdeklődés mellett aránylag kevés írása foglalkozik a képzőművészet kérdéseivel. Két részletesebb képelemzés, egy cikk a művészeti oktatásról a középiskolában, három tárlati beszámoló és néhány könyvismertetés. Riedl Frigyes, Péterfy egyik legbensőbb barátja is feltűnőnek tartja ezt. Arra magyarázza, hogy életét betöltő elsősorban irodalmi érdeklődése mellett tulajdonképpen kevés alkalma volt a képzőművészetről írni [3]. Nem is lehet ez másképpen. Ez a néhány cikk is rendkívül érdekes azonban, mint valamennyi írása. Érdekes önmagában is, de tanulságos Péterfy egész 65