Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: Eger természeti földrajzi környezete

okoztak. így keletkezett a bélapátfalvi szűk medence, és az Eger patak futását megrajzoló törésvonal is. Ennek vetősíkjai mentén fakadnak fel az egri hőforrások. A földkéreg mozgásai az 1903., az 1925., majd az 1939-i és későbbi földrengések tanúsága szerint ma sem szünetelnek. A vetődéses elmozdulások felszíni változásokat is létrehoznak. így például a darnói „rátolódási övben" a többszörösen pikké] yeződött oligocén rétegekre a sokkal idősebb ókori rétegek kőzetei is felcsúsztak. A bükkperem lejtői és eróziós völgyei A lejtők alakításában nemcsak a tönkök kiemelkedésének kora és erőteljessége játszott szerepet. Fontos volt a nagy magassági különbség, a kőzetek minősége és a felszíni erők intenzitása is, köztük a csapadék mennyisége. A hegység epirogenetikus kilengései erőteljesek voltak. Régi forrásbarlangjai a völgyek bevágódása következtében ma már magasan nyílnak, a patakok energiája nagy, völgyeik V-alakúak és meredekfalúak. A hegységperem legmeredekebb részleteit a völgyfők, és azok a sziklafalak — kövek — alkotják, amelyekre a völgyfők támaszkodnak, és ahol a víz már vertikálisan, belső utakon mozog. A patakok esésgörbéje még fiatalos és kialakulatlan, bár a fejlődés a felszín egyensúlyi görbéjének kialakulása felé mutat. Erre enged következtetni a patakvölgyek helyenként mély bevágódása és az alföld-peremi akkumulatív síkság (törmelékkúp) feltöltődése. A lejtők esése a völgyek nyílása felé ellanyhul. Eger környezetének értéke nem csupán szépségében rejlik. Szerkezetének és felszínének jelentősége a társadalmi termelés szempontjából ítélendő meg. A Bükk hasznos ásványai és kőzetei közül elsősorban a cementgyártásra használt triász mészkövet és az agyagpalát említjük, továbbá az útburkolásra használt középkori diabáz-készletet a szarvaskői és tardosi bányákból. Ugyanitt jelentős gabbró betelepülések is vannak, változatos összetételben és erősen differenciált állapotban. A vulkanikus kőzetek egyik módosulata a Vasbányahegy ultrabázisos kőzetlencséje, a wehrlit, vas, titán, ilmenit és vanadium tartalommal. A rendkívül súlyos, csillogó törésű, és kemény, fekete színű érc kohósíiása az eddigi kísérletek szerint nehéz. Az Egerben és közvetlen környékén előforduló mangános agyagot sem tudták eddig kifizető módon kohósítani. Szeneink a miocén tengerek parti láperdeinek és sekély lápjainak a képződményei. Közelebbi széntelepeink Egercsehi felől Ózd, Sajókaza, Berente, Sajószentpéter felé húzódnak. A jóminőségű egercsehi barnaszenet többek között a bélapátfalvi cementgyár klinkert kemencéinek fűtésére használják. A Mátra- és bükkaljai gazdag pannóniai lignitteleveken kívül újabb energiaforrást jelentenek a mezőkeresztesi és az Eger közelében feltárt kőolajkutak. A környéki riolittufákat építkezésre, a több helyen fejthető agyagot téglagyártásra használják. E kérdés vizsgálata ugyan a gazdasági földrajz körébe tartozik, de itt mindjárt megállapítható, hogy ásványi termékeink bősége az eddigi feltárások szerint nem akkora, hogy felhasználásukkal döntően iparos jelleget adhattunk 517