Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: Eger természeti földrajzi környezete

volna környezetünknek. A gazdasági élettel való kapcsolatok további sorozata az éghajlatban, a környék vízrajzában, úthálózatában, gazdasági profiljában mutatható ki és abban a viszonyban, amely a régi és az új társadalom, valamint földrajzi környezete között fennállott, és fennáll ma, újabb időkben. Környezetünk éghajlatának legfőbb vonásai A további kapcsolatok kifejtése végett más földrajzi tényezőkre is rá kell mutatnunk. Ezek közé tartozik környezetünk éghajlata. Eger környékének éghajlata zonális helyzetére nézve mérsékelt, de ezen általános jellege mellett annak tényezői a domborzat tagoltsága miatt helyenként más erővel, más összetételben szerepelnek, és határozottan eltérnek az Alföld éghajlatától. A legfőbb különbségek az alábbiak: a) Éghajlatunk az ország több más vidékénél hűvösebb. Az alacsonyabb hőértékek magyarázata az északi fekvésen kívül a nagyobb tengerszint feletti magasságban és a terület erős tagoltságában keresendő. Utóbbi miatt az a hőmennyiség, amelyet adott keresztmetszetű sugárnyaláb hordoz, a tagolt felszínen nagyobb területen oszlik el. Ugyanezek a tényezők nemcsak az Alföldtől különböztetik meg környezetünket, de belsőleg is nagy eltéréseket okoznak. Míg az alföldperemi Kompolt évi középhőmérséklete 10,2 és Egeré 10,1 C°, addig Bánkúté a Bükkben csak 6,2 C°. Maga Eger városa, hideg szelektől gyakran védve, inkább a hegyvidék déli előterének éghajlatát élvezi. 5. ábra. A szalajkavölgyi karsztforrás 43 s