Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a magyar kémia történetéhez. (A másfél évszázados „Magyar Chémia")

az alkimista korszakból örökölt jelzéseket, a rövidített kiadásban azonban már elhagyta ezeket, de helyette más jelölést nem vezetett be. Berzelius, sőt Dalton jelölési módja sem született ekkor meg. így a jelekkel röviden jelezhető folyamatokat meglehetős nehézségekkel kellett körülírniok. 4. A Lengyel—Proszt—Szarvas-féle tankönyv Kováts könyvének hatástalanságát arra vezeti vissza, hogy színvonalban elmarad a selmeci akadémia tanárának, Patzier-nek ugyanakkor megjelent német nyelvű kémiája mellett. Ugyanakkor viszont Kováts könyve elsősorban küszködés, hogy a kémiát magyar nyelven kifejezni tudja. Ezek a megállapitások bizonyos mértékben feltétlenül igazak, erről már előbb szóltam. Nem magyarázza azonban azt meg, hogy a magyar olvasóközönség miért nem vette meg, s miért nem olvasta a magyar nyelven mégiscsak úttörő Magyar Chémiát. 5. Hankó szerint ,,A nyelv szellemének, törvényeinek figyelembevétele nélkül készített műszók használata mellett Chémiáját a nem cihemikusok, még ha művelt emberek voltak is, nem értették meg. Eleinte olvasták, de nem értették meg. Később nem is olvasták." Ennek a megállapításnak is csak részben van igaza. Abban feltétlenül egyetérthetünk Hankóval, hogy Kováts könyve nem készült könnyű olvasnivalónak. Műszavai azonban, mint később szó lesz erről, túlnyomórészt helyes, magyaros szóalkotások. A válaszjt! ént az alábbiakban kísérlem meg. Gren eredeti tankönyve egyetemi tankönyvnek készült. Hankó szerint ezt a tankönyvet használták a pesti egyetem hallgatói is. Ennek az adatnak ellentmond az, hogy a magyarországi közkönyvtárak egyikében sem lehet megtalálni a Grundriss der Chemie-t. Még azt sem tarthatjuk valószínűnek, hogy egyáltalában használtak tankönyvet. Kováts írja a Magyar Chémiában, hogy professzora, Winterl Jakab, aki még akkor is működött a pesti egyetemen (élt 1739—1809), figyelmeztette hallgatóit, „hogy más chémiáját most azért ne olvassunk, mert megzavarja a' képzetünket". Elsősorban pedig az egyetemi hallgatók használhatták volna Kováts könyvét. AzonbaA ennek a fentebbi akadályon kívül akadályt jelentett az is, 'hogy a pesti egyetem tanítási nyelve akikor még német volt, a magyar nyelvű könyv annak külön nomenklatúrájával nem előnyt, hanem inkább nehézséget jeleintett volna a hallgatók számára. A pataki diákok annál nagyobb örömmel fogadták a magyar nyelvű kémiát. Kis számuk azonban a Magyar Chémia országos fogadtatását nem tudta befolyásolni. A chémiával behatóbban foglalkozó szakemberek, elsősorban orvosok, gyógyszerészek ebben az időben csakis a legfrissebb külföldi szakkönyvekből, folyóiratokból egészíthették ki ismereteiket, nekik nem az alapismeretek megszerzésére volt szükségük, a Magyar Ohémia viszont, ha magas fokon is, ezt nyújtotta. Különben is, mint már előbb említettem, a Magyar Chémia már megjelenésekor két évtizedes elmaradással rendelkezett, később pedig rohamosan elvesztette értékét. Bár Pethe mezőgazdasági kémiájától eltekintve, 1844-ig nem jelent meg 31* 483