Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a magyar kémia történetéhez. (A másfél évszázados „Magyar Chémia")

újabb magyarnyelvű kémia-könyv, az idő azonban a Magyar Chémiának nem a keresettségét, hanem csak a történelmi értékét emelte. A nem szakképzett magyar nagyközönség számára Kováts könyve nyilvánvalóan nem felelhetett meg, nem számukra készült. Néhányan megvették, de nem azt találták, amit vártak. Ezt a könyvet nem olvasni, hanem alapos elszánással tanulmányozni kellett volna. A nagyközönség színvonalának az ebben az időben nagyszámban megjelent természethistóriák feleltek meg. Még azok a kortársak sem igen olvasták Kováts művét, akik pedig ugyancsak a kémiai ismeretterjesztés munkájával foglalkoztak. Pethe Ferenc és Varga Márton könyveiben [59—60] találunk ugyan számos utalást arra, hogy a Magyar Cíhémiát ismerték, méltányolták, azonban még ők is csak kis részben használták fel Kováts műszavait. A későbbi könyvek pedig már nem is említik Kovátsot. Mindnyájan külföldi forrásmunkákra támaszkodtak, a hazai szakmunkákat nem is ismerték legtöbbször. Az a hatalmas munka, mely e könyv megírásához szükséges volt, csak annyit ért el, hogy megindított egy folyamatot, amely a kémiai tudománynak mai hazai fejlettségéhez vezetett, de önmaga ismertté tételére nem volt elégséges. A Magyar Chémia megjelenésének történelmi szükségessége A XVIII. század végén a tudományok megerősödése együtt járt az egyes nemzetek nemzeti érzésének, a nemzeti nyelv szeretetének, megbecsülésének megnő vekedtével. A megerősödő magyar nemzet egymás után hódította meg a különböző tudományágakat. Legelőször azok a tudományok szólaltak meg nemzetünk nyelvén, amelyek kifejlődése történelmileg is hamarabb történt meg. Legelőször már a XVIII. század közepén a földrajz hazai könyve jelent meg, a század végén pedig egymás után jelentek meg a fizikai (Molnár János 1777), ásványtani (Benkő és Zay), növénytani (Csapó, Diószegi, Fazekas), állattani (Gáti István) tudományok magyar nyelvű kiadásai. A kémia, amelyik a természettudományok között a legfiatalabb volt, csakis ezek után szólalhatott meg. A rokon tudományok könyveiben, így a fizikákban, ásványtani művekben szerepeltek azonban egyre nagyobb mértékben kémiai vonatkozások is. Kováts Mihály orvosi könyveiben is már sok kémiai tananyagot találunk. Hasonlóképpen kémiát is tartalmaztak a századforduló táján egyre nagyobb mennyiségben megjelent természetihistóriák. A századfordulóra megérett a helyzet egy önálló kémia kiadására is. 1800-ban meg is jelent az első kémia, Nyulas Ferenc könyve, amely azonban csak a kémiai analitikát ölelte fel, ez a tudományág alapjait tekintve, már az új kémia kialakulása előtt megszilárdult és ma is használható adatokat szolgáltatott. Az új kémia elméleti alapjainak magyar megszólaltatásával Derczeni fordítója, öri Fülöp Gábor megpróbálkozott ugyan, azonban kora még nem érthette meg a könyvet. A gimná484