Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Dr. Berencz János: Művelődés és nevelés problémái Flaubert: „Bouvard és Pécuchet" c. regényében

az ösztönöket hasznos irányban térítsük el eredeti jellegétől: »A verekedő kedv magában foglalja a halál megvetését is. . . A szerzékenység egyesíti a csalók ravaszságát és a kereskedők buzgalmát. A tiszteletlenség párhuzamos a kritikai szellemmel, a ravaszság a körültekintéssel.« (i. m. 285. 1.) [5]. * * * Ilyenféle, abban a korban lényegében haladó pedagógiai elvek birtokában és szem előtt tartásával, kezdték meg hőseink a két árva nevelését. Csak 8 hónap multán fogták Őket rendszeres tanulásra. A »természetes« nevelés, a »negativ« nevelés elvei alapján voltaképpen tanterv nélkül, meglehetősen alkalomszerűen, rendszertelenül tanítottak. Persze, hozzájárult ehhez az anarchiához, hogy úgy látszik, didaktikai műveket, Komenskyt, Herbartot, Jacotot-t nem ismerték. Mindenesetre feltűnő, hogy a tanterv és módszer tekintetében nem végeztek iskolai megfigyeléseket, nem kértek tanácsot a tanítótól. Motiválja ezt a magatartást az a körülmény, ho«y elégedetlenek voltak a hivatalos kultúrpolitikával. Bouvard úgy vélekedett, hogy az elemi iskola végeztével mindenkinek értenie kellene a betegápoláshoz, ismerje a tanuló a tudományos felfedezéseket, érdeklődjék a művészetek 'ránt. Bouvard »programjának követelményei miatt rossz viszonyba került Petit-vei« (ti. a falu tanítójával, BJ. — i. m. 280. 1.) — A magyarázat egy másik oka a tanító személyi, — de egyúttal falusi tanítókra eléggé tipikus — tulajdonságában is rejlik. Abban ti., hogy Petit, falusi tanítóskodásának évei alatt egyre szűklátókörűbb emberré lett, akitől Bouvard és Pécuchet nem is reméltek a modern pedagógia elveinek megfelelő felvilágosítást, tanácsot [6]. Mire tanították mármost hőseink a két árvát? Foglalatosságaik (tantárgynak alig nevezhetőek ezek a hamar megunt foglalatosságok) sorrendje a következő volt: a) Olvasás-írás. — Betűjeles rekeszekkel, levonós ábécékkel, kézinyomdával is próbálkoztak, igyekeztek versengést kelteni. Majd, alighanem a filantrópistákon okulva, igyekeztek játékosan, a gyermekek bizonyos tulajdonságait, rossz tulajdonságait csalétkul felhasználva, nagyobb sikert elérni. A fiú, Victor, torkos volt, ezért ételek neveit betűztették vele. A kislány, Victorine, hiú volt, szerette a szép ruhát; ezért ruhát ígértek, ha sajátkezüleg írja ruharendelő levelét. Ez a módszer eredményt is hozott, — persze veszélye volt abban, hogy a rossztulajdonságokat még erősítette. b) Az emlékezet gyakorlására betaníttatták Lafontaine néhány meséjét [7]. c) Szórakoztatásul játékot is készítettek, így karikát, labdát varrtak, figurákat nyírtak ki. d) Angol nyelvtanítással is próbálkoztak. e) Földrajzt is tanítottak. E tárgy ugyan nézeteltérést váltott ki belőlük: Bouvard — Rousseau szellemében — a község ismertetéséből akart kiindulni; Pécuchet viszont általános világkép nyújtásával akarta 267