Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy József: A magyar tanácsköztársaság vörös hadseregének hadműveletei Heves megye területén

patokon. Az egység parancsnoksága elkövette azt a taktikai hibát, hogy Bélapátfalvára éppen a 19/2. zászlóalj csapatait szállásolta el, amely pedig a legnagyobb áldozatot hozta a támadás sikeréért. Így az ellenség közvetlen szomszédságába az az alegység került, amelyik a legtöbb embert vesztette el s fizikailag is legjobban ki volt fáradva. Győzelmük és fáradtságuk elaltatta éberségüket s ennek tudható be, hogy a csehek váratlanul olyan erős ellentámadást tudtak indítani, mely megsemmisítette az egész vállalkozás eredményét. A csehszlovák hadvezetőség tisztában volt az 5. hadosztály támadásának jelentőségével. Az 5. hadosztály előnyomulása azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy a támadás továbbfejlesztése esetén csapataink visszafoglalják az eger—putnoki vasútvonalat, elfoglalják Ózdot, s ezzel hatalmas éket ütnek a csehszlovák arcvonalba és lehetővé teszik a csehszlovák csapatok bekerítését. Abban az esetben, ha a hadseregparancsnokság tervet dolgozott volna ki az 5. és 6. hadosztály együttműködésére, ez könnyen be is következhetett volna. Mivel azonban a 6. hadosztály támadása Salgótarjánnál csak május 12-én indult meg, így lehetővé vált, hogy 10-én a csehszlovák hadvezetőség a salgótarjáni frontról csapatokat dobjon át Bélapátfalvához az 5. hadosztály visszaszorítására. Az 5. hadosztály csapatait május 11-re virradó éjszaka teljesen váratlanul érte a csehek ellentámadása. Az őrség jelentős része is elaludt, s így semmit sem tudtak tenni a meglepetésszerű támadás elhárítására. A támadás a Bélapátfalván megszállt 19/2. zászlóaljnál következett be, s fokozta a fej vesztettséget az a vakhír, hogy az ellenség megkezdte a zászlóalj bekerítését. Rendezetlen visszavonulás kezdődött, s csatlakozott a menekülőkhöz a Monosbálen megszállt 19/3. zászlóalj legénységének nagy része is. így az ellenséges csapatok jóformán minden ellenállás nélkül nyomulhattak előre [11]. A hadosztályparancsnokság megkísérelte Szarvaskőnél az ellenség feltartóztatását, ez azonban nem sikerült s a csehszlovák csapatok 11-én estére Felnémetet is elfoglalva, Eger alá értek. Bár a túlerőben lévő ellenség meglepetésszerű támadása elől az 5. hadosztály csapatainak vissza kellett vonulni, támadásuk mégis igen jelentős volt az egész frontszakasz szempontjából. Ahhoz, hogy az 5. hadosztály előrenyomulását megakadályozza, a cseh hadvezetőség kénytelen volt a salgótarjáni támadófrontot gyengíteni, ezáltal viszont könynyebbé vált a 6. hadosztály május 12-i áttörése. A visszavonulás pánikot keltett a hadosztályparancsnokságnál is s az 5. hadosztály vezérkari főnöke és vezérkara nem vállalták Eger védelmét és a város feladását javasolták Stromfeld ezredesnek. Még mielőtt Stromfeld válaszát -megkapták volna, a hadosztályparancsnokságot már kivonták a városból s megkezdték a csapatok visszavonását is. Eger északi részén a visszavonulás biztosítására egy tüzér üteget helyeztek el s ez tűz alatt tartotta a csehek Felnémettől délre, Eger irányában történő előnyomulását. A cseh tüzérség is beavatkozott a harcba, rendszerteilenül lőni kezdte a várost, amelynek következtében számos városi épület megrongálódott s többen megsebesültek. 221}