Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)
I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében 1750—1850
Terpesen, Szenterzsébeten, a tiszafüredi járásban Poroszlón volt ugyan tanító, de nem volt tanítványa (non habet exercitium ob defectum parvulorum scholas non frequentantium). Még gyakoribb jelenség az igen alacsony létszámú iskolák száma, mint pl. a népesebb Pétervásárán is, ahol alig néhány tanuló járt iskolába. Különösen elmaradott volt Heves megyében a falusi népoktatás helyzete a pétervásárai járásban és a Tisza-vidéken. Az egyik szolgabíró ezeket jelentette 1770-ben a pétervásárai járásból: »Bekölce és Szűcs helységeknek sem nótáriusaik, sem kántoraik nincsenek az oktatásra. Szarvaskőn és Aranyoson vannak jegyzők, de nincsenek tanulók . . . Szajlán, Párádon, Fedémesen, Széken vannak jegyzők, de nincsenek növendékek.« [20]. A népiskolákkal 1770-ig országos szempontból alig törődött a Habsburg-kormányzat. Az iskola elsősorban az egyház veteményeskertje volt és nem az állam szolgálatában állott. A XVIII. század közepén azonban az abszolút uralkodó, Mária Terézia, az egyházzal szemben kezdte érvényesíteni a maga hatalmi igényeit. Önálló művelődéspolitikájának célja elsősorban hasznos alattvalók nevelése. Mivel pedig azt akarta, hogy valamennyi alattvaló hasznos, megbízható és engedelmes állampolgárrá váljék, lándzsát tört a köznevelés gondolata mellett. E törekvések jegyében az egész nevelésügyet állami felügyelet alá igyekezett venni. A királynő 1777-ben kibocsátotta a Ratio Educationist, amelynek jelentősége mindenekelőtt abban foglalható össze, hogy az egyház kulturális monopóliumával szemben először hangsúlyozza ki a szellemi művelődés területén az állam érdekeltségét. Több tekintetben korszerűbb műveltséget terjesztett. A vallásnak azonban, mint a nép fékentartására alkalmas eszköznek, továbbra is fontos szerep jutott. Azáltal, hogy a vallásra támaszkodott, s a feudalizmus erősítésén keresztül a Habsburg-gyarmatpolitikát szolgálta, a Ratio Educationis minden felvilágosodott tendenciái ellenére is a Habsburg gyarmati politika eszközévé vált hazánkban [21]. A Ratio Educationis kibocsátása új fejezetet nyit meg a Heves megyei falusi népoktatás történetében is. Mivel azonban a XVIII. század utolsó harmadában nem történt az egri püspök részéről újabb egyházlátogatás, így a továbbiakban csak a XIX. század első felében tudjuk nyomon követni a katolikus népoktatás helyzetét Heves megyében a visitatio canonicák tükrében. II. A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a XIX. század első felében A XVIII. század végére beköszöntött Magyarországon a feudalizmus válságának kezdeti szakasza. A válság kibontakozása szoros kapcsolatban állott a majorsági gazdálkodás uralkodóvá válásával. A fejlődő osztrák ipar, s a hadsereg nagy gabonafogyasztása — főként 168