Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

közös néven rácoknak, néha vlach és rusnyák néven is emlegetik őket, sőt, mivel a Törökországból és más török tartományokból jött görögök és rácok gyakran összeházasodtak, mivel egyforma (görögkeleti) vallású volt mind a két nép és mivel — mint látni fogjuk — néha a görögök is szerb neveket vettek fel. összetévesztették ezt a két nemzetet is. De akárhonnan is származzék a rác név, annyi bizonyos, hogy az idők folyamán a szó érzelmi jelentése módosult, ma már a régi nemzetiségi elnyomás íze érezhető benne és a szerb források gyakran tiltakoznak e „gúnynév" 6 használata elien. így pl. már az 1790. évi temesvári szerb kongresszus is azt követeli, hogy ne engedtessék meg a korholó „Racz" név használata és mikor ebben a vonatkozásban a bécsi udvar határozat-tervezetet készít el, annak egyik pontja így hangzik: „Wir befehlen weiters, dass künftig alle jene unschickliche Namen, deren man sich bis, jetzt gegen die illyrische Nation bedient hat, gaenzlich verboten seien." (Megparancsoljuk továbbá, hogy a jövőben mindazon illetlen neveknek a használata, amelyekkel eddig az illtyr — szerb — nemzetet illették, teljesen megtiltassék). 7 Baranyai Tivadar is megjegyzi, hogy még az értelmesebb szerbek is becsmérlőnek és lealacsonyítónak érzik a „rác" nevet, bár maga a név nem megbélyegző, mert hiszen — írja Baranyai — a rác név „éppen olyan történeti öröksége a magyar nyelvnek, mint a „tót", ,,német", „olasz" és más népnevek. így a magyar irodalomból a „rác" név kiküszöbölését semmiféle áludvariassági szempont nem indokolhatja és magyarázhatja meg. 8 Ebben azonban nem érthetünk egyet Baranyai álláspontjával. Egy elnevezés jogosultságát ugyanis nem csak a történeti indokok dönthetik el. Sokkal fontosabb néha a névhez fűződő politikai tartalom. Hazánkba a szerbek már az Árpádok korában kezdtek beszivárogni. Beköltözésüket nagyban elősegítette az, hogy az Árpádok és a szerb dinasztia között sűrű volt az érintkezés, sokszorosan összeházasodtak egymással s az egykori Szerbia egy részemagyar fennhatóság alá tartozott. A XIV. század végéig azonban csak szórványosan élnek nálunk szerbek, főleg az ország déli részén. A szerb emigráció a török hódítással veszi kezdetét és a rigómezei ütközet után (1389), amikor is a törökök megdöntötték Szerbia függetlenségét, már nagyobb tömegekben kezdtek hazánkban letelepedni a szerbek. A török hadak nyomán az elpusztult területeken a XVI. századtól fogva viszonylag nagyobb számban telepedtek meg az állattartásból élő és a kezdetlegessé vált gazdasági viszonyokhoz éppen ezért jobban alkalmazkodni képes; szerb pásztorok. Egy másik részüket a hódító erőszaka kénysze394;