Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből

rítette bele zsoldosokként a török hadseregbe, s így nyomultak a Balkán félszigetről észak felé. Martinuzzi György már 1538-ban — nyílván erős túlzással — úgy látta, hogy ,,az ország lakosságának fele rác". A pásztorkodó és a katonáskodó szerb népelemektől némileg eltérnek azok a csoportok, amelyek ez előzőektől eltérően nem kompakt tömegben népesítettek be egy-egy falut, hanem tőzsérekként, kereskedőkként, vagy mint legelő-, rév- ás vámbérlők a hadi utak mentén fekvő városokban, Budán, Szentendrén, Győrött és másutt telepedtek meg. Ez a magasabb műveltségű népréteg annak révén, hogy a Balkán kereskedelmi viszonyait, útvonalait jobban ismerte, természetes közvetítőjévé lett a török hódítás alatt jelentőségében megnövekedett, délkeleti irányú magyar kereskedelemnek. Üj fejezete kezdődik a szerb bevándorlásnak a XVII. század végén, a török uralmat felszámoló. ,,felszabadító" háborúk után, a Habsburg gyarmatosító törekvések idején. Az ekkor ugrásszerűen megnövekedett szerb betelepülés szervesen illeszkedik bele a XVII. század végétől kereken egy évszázadig tartó tervszerű Habsburg telqpítési politikába. A XVII. században meginduló Habsburg telepítési törekvéseik három fő forrásból erednek: az ország elnéptelenedéséből, a XVII. száz^ végén divatossá váló merkantilista gazdaságpolitikából és a magyar elemek tudatos és tervszerű hátraszoritását megkívánó gyarmatosító törekvésekből. Megbízható adatszerű források híján pontos számszerű képet, nehéz adni arról a pusztításról, amelyet a magyar nép számára a török- és németdulás évszázadai, a török hódoltsággal együttjáró visszaesés a termelőerőkben jelentett. Mohács előtt, Hunyadi Mátyás korában az ország lakóinak száma becslés szerint elérte a 4 milliót, akkor, amikor Angliának sem igen lehetett nagyobb a lélekszáma 4 és fél milliónál. A török uralom és a Habsburg elnyomás két évszázada alatt (1500—1700), miközben Európa lakossága — a rendkívül véres Harmincéves háború, illetőleg XIV. Lajos háborúi dacára — 80 millióról mintegy 130 millióra emelkedett, hazánk lakossága Acsády Ignác becslése szerint 2 és fél millióra, Szabó István újabb adatokon alapuló számítása szerint 3 — 3 és fél millióra csökkent. Ez a népesség is meglehetősen egyenetlenül oszlott meg az ország különböző területei között. A volt török hódoltsági országrész mintegy 120 ezer négyzetkilométernyi területén az ország lakosságának csak mintegy ötödrésze lakott (6 — 700.000 lélek, tehát négyzetkilométerenkint alig 5-6), míg a török uralomnak nem hódolt országrész kb. 160.000 négyzetkilométer területére esik a maradék négyötödrész, kb. 2 és fél — 2 és háromnegyed millió lakos. Heves megye legtöbb köz395;