Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Adatok a Bükk-hegység kétéltűinek és hüllőinek állatföldrajzához

LÁSZLÓ II. éves főiskolai- hallgató, tanítványom, az előbbi helytől mintegy másfél km távolságra, a szarvaskői várrom alatt, a Malomhegy gabró szikláin talált 2 példányt. A Nagy-Egeden pedig ismételten megfigyeltem és gyűjtöttem is. Ehhez hozzá kell tennem SZONTÁGH PÁL erdőmérnök szóbeli közlését, amely szerint 1951. évben az Ózd melletti Bánszállás északi részén és az Ózd-Kajlai részen a magyar gyíknak 5 példányát találta meg. Mindezek újabb hazai areáljai állatunknak. Ezeknek közlését annál is inkább szükségesnek tartom, mert VASÁRHELYI sehol sem találta meg a Bükk-hegységben. Az előbbiekben eml'ített areálokon meg vannak azok a kövek, amelyek alatt áttelel, illetve amelyek alatt menedéket talál gyík ellenségeitől'. Áltatunk a Bükk-hegységnek említett részeiben, napos, szélvédett területeken és vulkánikus eredetű talajviszonyok (malomhegyi gabró) között is megtalálja létfeltételeit. A vízi sikló (Natrix natrix natrix L.) a Bükk-hegységből sem hiányzik. Vizek mentén nedves vizenyős réteken mindenütt megtaláltam. VÁSÁRHELYI sok termőhelyét említi. Adatait azzal egészíthetem ki, hogy a N. natrix natrix L. a Szépasszony-völgyben, az Egercsehi-patak völgyében, a Bakatai tónál, Sikfőkútnál különösen gyakori. Eddigi megfigyeléseim szerint a Bükk-hegységben csak a törzsalak él. A kockás sikló (Natrix tessalata LAUR.) méginkább vízi állat. Tápláléka hal, igőte és békalárva. Mivel délkeleti állat, különösen a melegebb vizeket kedveli. A szakirodalom elég sok elterjedési adatát sorolja fel a Közép-Dunai-fauna-kerület területéről. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nincs egyenletesen elterjedve ezen a területen. A Bükk-hegységből VÁSÁRHELYI 2 gyűjtési adatot — latori langyos vizű patak és a miskolc-tapolczai melegvíz (SÁTORI) — közöl az állatról. Mindenesetre a különböző kirándulók által a tanszékemhez eljuttatott példányok alapján megállapíthatom hogy a Bükk-hegységben többfelé él. A sima sikló vagy réz sikló (Coronella austriaca austriaca LAUR.) az irodalom szerint hazánkban általában elterjedt, de sehol sem gyakori. Eddig a Kis- és Nagy-Egeden, a Szarvaskőt környező hegyekben és a Szalajka völgyben figyeltem meg. A kirándulók és túristák adjatai szerint általában elterjedt a Bükkhegységben, VÁSÁRHELYI is 11 lelőhelyét közli. Ügy látszik, hogy a legközönségesebb kígyó ezen a területen. Igen gyakran vélik a kirándulók keresztes viperának. Az erdei sikló (Elaphe longissima logissima Laur.) a Közép-Dunai-faunakerületben sökfelé található az irodalom 627;