Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Adatok a Bükk-hegység kétéltűinek és hüllőinek állatföldrajzához
adatai szerint, hazánkban főleg a Dunántúl egyes vidékeiről ismeretes. Az irodalomban található lelőhelyeket nem sorolom fel, csak azt jegyzem meg, hogy sem a F. R. H., sem FEHÉRVÁRY—LÁNG A. M. a Bükk-hegységből nem említi. VÁSÁRHELYI viszont itt a leggyakoribb kígyónak tartja, szerinte a Bükk-hegység minden részében megtalálható, de egyetlen közelebbi termőhelyet nem közöl. Magam 1952. év májusában találtam Miskolc-Tapolcán egy fiatal, elpusztított példányt. 1953 júniusában az egri V. sz. általános iskola növendékei az Almárvölgyben 5 jól fejlett példányt ütöttek agyon. Az egyik 115 cm nagyságú példány a tanszékem gyűjteményébe került. 1954 júniusában magam is megfigyeltem az Almár-völgben egy jó fejlett élő példányt. Az Elaphe longissima longissima LAUR. bükk-hegységi előfordulása egy mediterrán jellegű állatfajnak északra való felnyomulását jelenti. Mutatja tehát azt az északi irányú terjeszkedést, amelyet a balkáni gerle a balkáni fakopáncs és még sok m!ás állatfaj esetében az utóbbi évtizedekben tapasztalhattunk. 1955. júniusában DEMETER FERENC gyűjtése révén a tanszékemre került egy meglehetősen nagy, 130 cm hoszú Coluber jugularis caspius GMELIN. Ezt az állatot Szarvaskő melletti Üjhatár-völgyben a Margit forrás mellett gyűjtötték. Az irodalom a Bükk-hegységből nem említi, előfordulása tehát új állatföldrajzi adat. A mocsári teknős (Emys orbicularis L.). Sem a F. R. H, sem Fchérváry—Lángh A. M., sem Vásárhelyi nem említi a Bükk-hegységbeL 1953. szeptember 10-én Egerben, a labdarúgó pálya melletti vizesárokban Vas György ált. iskolai tanuló egy elég nagy, 16 cm nagyságú mocsárt teknőst fogott, és azt tanszékemhez behozta. Nyílt kérdés, honnan került ez a teknős az említett lelőhelyre. Lehet, hogy valamelyik háznál tartott példány szökött el. Eddigi tapasztalatom szerint ugyanis Eger közelebbi és távolabbi környékén és a Bükk-hegységben másutt sem ól. A keresztes vipera (Vipera berus berus L.) a Rükk-hegységet járó túristák szerint a hegység keleti részén, Miskolc távolabbi környékén található. A F. R. H, és Fehérváry-Lángh Ai M. n2m említi erről a területről, Vásárhelyi szerint nem él itt. A Bükk-hegységben sehöl sem bukkantam rá. A réz siklóval könnyen összetévesztik. 1953. szeptember 14-én is pl. egy fiatal Coronella austriaca austriaca Laur-t hoztak a kirándulók viperaként tanszékemre. A keresztes vipera bülckhegységi előfordulásának tisztázása tehát még a jövő vizsgálatok feladata. A hazánkban élő 15 kétéltű faj közül tehát 13 faj fordul elő a Bükkhegységben. A 15 hazai hüllő-faj közül 10 biztosan él itt, 2 faj előfordulásának tisztázása még a jövő feladata. o. IRODALOM 1. Brehm, A.: Az állatok királya 11. és 12. k. 1928. — 2. Fauna Regni Hungáriáé. II. k. 1918. — 3. Fehérváry—Lángh A,: Beiträge und Be628;