Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Adatok a Vöröskővölgyi Csermely állatökológiájához és állatföldrajzához
melyik ponton végzünk ilyen módon gyűjtést, mindig hasonló eredményt kapunk. Tudomásom szerint a szakirodalom sehol sem említi azt, hogy a C. alpina DANA egy-egy biotópban ilyen ígyakori volna. A Sároslápai eret és forrást semmiképpen sem tudom olyannak minősíteni, amely már régebbi geológiai időkben, a plejsztocénban is tevékenykedett volna. Inkább jelenidőszaki, holocén eredetűnek tartom. Amennyiben ez valóban fennáll, a C. alpina DANA nem, mint relictum faj él itt, hanem a jelenidőszakban, a holocénben foglalta el ezt a biotópot. A terjeszkedésnek a lehetősége nem kizárt. A víz hőfoka és oxigéngazdagsága ugyanis kedvező ;a C. alpina számára és a táplálékul szolgáló G. f. fossarum is, amint azt már említettem, tömegesen él itt. Az ökológiai tényezők kedvező állapota tette lehetővé tehát a C. alpina nagyfokú elszaporodását. A Sároslápai-ér vizében más fajok is megtalálják létfeltételeiket, így a Bytfiinella austriaca FRNFLD. csiga és egy álca, amely a legnagyobb valószínűség szerint a Helodes-nem (Helodidae, Coleoptera) valamelyik fajának álcája. A Cserepeskői forrás dagonyájában és erében a Gammarus fosarum fossarum C. L. KOCH és Crenobia alpina DANA elég gyakori. Előfordul benne a Clo'éon sp. (Epherophtera) és Stenophylax sp. (Trychoptera) álcája is. A Vöröskővölgyi csermely vizében a kocsiút és Stimecháza közötti szakaszon, tehát a vörösszínű (vashidroxid) lerakódással jelzett részen elég gyakori a Gammarus f. fossarum C. L. KOCH, a Nemura-nem (Plecoptera) 2 fajának, továbbá a Heptagenia-nem 2 fajának, az Ecdyonurus sp., a Clo£on sp. (Ephemerophotera) álcája. Valósággal tömegesen él itt a denevérszárnyú kérész (Oligoneuriella rhenana LABR) álcája. Teljesen hiányoznak azonban a planária fajok. Stimecháza és a Varróház közötti részen az előbb említett fajokon kívül a következő fajok találják meg létfeltételeiket: az Euplanaria gonocephala DUG. (Turbellaria, Planariidae), a Simuliidae-hez (Diptera) tartozó álca, a Stenophylax sp. (Tripchoptera) álcája . és még egy ilea. _ Ez utóbbi faj gyűjtéseim szerint rendkívül jellemző a bükk-hegy|ségi vizekre, sajnos azonban még csak megközelítőleg semi sikerült determinálnom. Gyűjtéseim tanúsága szerint a víz sebességének nincs lényeges befolyása az előbbiekben eml'ített, itt élő fajokra. Azok ugyanis a 0,166 m/sec és a 0,333 m/sec vízsebeségű helyeken egyaránt megtalálhatók. Meg kell jegyeznem azt is, hogy méréseimet a víz sebességére vonatkozólag a Vöröskői forrás kiszáradt periódusában, és akkor végeztem!, amikor a csermely medre a felsőbb szakaszokon heleynként szárazzá vált. Természtes tehát, hogy a vízhozam 618;