Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Adatok a Vöröskővölgyi Csermely állatökológiájához és állatföldrajzához

a sebességméréseim idejében alacsony volt. Más időszakokban viszont a Vöröskői forrás is működik és a víz a cermely medrében mindenütt folyik. Ennek kövekeztében a víz hozama és sebessége is nagyobb. Az említett állatfajok pedig ilyenkor is megtalálják létfeltételeiket. Ezek a megfigyeléseim megegyeznek korábbi ilyenirányú megállapításaimmal. (1955.). A Vöröskővölgyi csermelyben 1955. XI. 27-én az Euplanaria gonot cephala DUG. legkülönbözőbb nagyságú példányait gyűjtöttem. Voltak teljesen apró, valószínűleg a petéből nemrég kibújt, fiatal, továbbá ezeknél nagyobb, idősebb különböző nagyságú és korú példányok. A Házhelyrét forrásból és lefolyásából a Gammarus f. fossarum C. L. KOCH és Crenobia alpina DANA példányait gyűjtöttem Ezzel kapcsolatban kell megjegyeznem, hogy a Vöröskővölgyi csermely vízrendszerében a Crenobia alpina DANA elterjedése rendkívül érdekes. Említettem már, hogy a Sároslápai forrás dagoványában és csermelyében megtalálja létfeltételeit. Viszont hiányzik a Vöröskővölgyi csermelyből, a csermelybe ömlő Házhelyrét forrásban és lefolyásában pedig szintén előfordul. A Toldi kút vizében csupán a Gammarus f. fossarum C, L. KOCH fajt találtam m'eg. A Vöröskővölgyi csermelyben és a hozzácsatlakozó vizekben élő fajokkal laboratóriumi kísérleteket végeztem és ezeket most is folytatom. Az itt élő állatfajok eredeti vizét igen gyors átmenettel otthon a laboratóriumban az egri vízvezeték vizével cseréltem fel. A két víz összetétele a legnagyobb valószínűség szerint erősen különbözik egymástól. A Crenobiák, Euplanariák, Gammarusok, Heptageniák, Nemurák, Oligoneuriellák, Ecdyonurusok, Stenophylaxok, Iíelodesek a kísérleti edényeimben, az eredetitől eltérő összetételű vízben láthatólag jól érzik níagukat. Az egyik Crenobia alpina DANA egy hét alatt a fejét is regenerálta. A kísérleti edényekben az említett fajokból csak néhány egyedet helyeztem el, így a vízben elnyelt levegőből az oxigén bőségesen rendelkezésére állott az állatoknak. Az edények vizét naponta cserélem és ezzel is biztosítorrl a kellő oxig^énménnyiséget. Älla|taim a laboratóriumban teljesen nyugalomban levő vízben, tehát állóvízben élnek. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a víz áramlásának nincs lényeges befolyása a planáriákra, a kérész-, álkérész-, stb. álcákra. Ez egyúttal egybevág az előbbiekben említett helyszíni tapasztalataimmal. Eddigi megfigyeléseim szerint tehát az állatok optimuma szempontjából az oxigén- és a táplálékbőség a legdöntőbb téneyzők. A táplálék mennyisége és minősége, vagyis a megfe619;