Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Adatok a Vöröskővölgyi Csermely állatökológiájához és állatföldrajzához

zők tekintetében is meglehetősen nagy ökológiai plaszticitással rendelkeznek. 2. A Vöröskővölgyi esermeiy és mellékvizeinek állatai A Sároslápai forrás és ér állatvilágának legjellemzőbb tagja 3 közönséges oldalgó (Gammarus fossarum fossarum C. L. KOCH). Bármely helyen emelünk ki az érből egy avarcsomót, a levelek színén és fonákán, az egymásra hullott levelek között 40,50, 100 Gammarus f. fossarum C. L. KOCH nyüzsög. Az álLat előfordulása tehát tömeges. Mindegy, hogy az egyik gyűjtésihelytől néhány cm-re, V2 m-re, vagy néhány m-re végzünk gyűjtési próbát, teljesen hasonló a helyzet. A G. f. fossarum ilyen tömeges előfordulását a Bükk-hegységben eddig sehol sem tapasztaltam. Ezt a tényt a biotóp 'kedvező oxigén viszonyain kívül csakis a táplálék mennyiségével és az állatok táplálkozási módjával tudom magyarázni. VARGA L. megállapította (1954.), hogy a Gammarusok a vizbehullott és felpuhult leveleket szétrágják és elfogyasztják. PONYI J. a Gammarusokon végzett táplálkozásbiológiai vizsgálataival (1955.) megállapította, hogy a G. f. fossarum C. L. KOCH táplálkozás-mechanizmusában mind szűrés, mind a táplálék megragadása és megrágása meglehetősen egyforma arányban szerepel. PONYI vizsgalataival azt is tisztázta, hogy a Gammarus roeseli GERV táplálkozásában viszont a nagy részek megragadása és megrágása a döntő. Kutatásai szerint ennek a fajnak egyedei a rothadt vagy íélig rothadt leveleleket hernyószerűen kicsipkézik maqibulájukkal. A Sároslápai érből általam begyűjtött oldalgók kivétel nélkül mind a G. f. fossarutn C. L. KOCH fajhoz tartoztak. Valószínűnek látszik, hogy ebben biotópban a rágó táplálkozás a G. f. fossarumnál éppenolyan döntő fontosságú, akárcsak a szűrés. Ez érthető is, hiszen a hatalmas tömegű bükk-avar bőséges táplálékot nyújt az állatoknak. Szükségesnek tartom még majd annak a megvizsgálását, hogy a Sároslápai ér oldalgói mandibulájuk tekintetében különböznek-e más biotópok G. f. fossarumjaitól. Kétségtelennek látszik, hogy a víz oxigénbőségén kívül a nagytömegű táplálék (levél avar) és az állatok „rágóképessége" azOk a tényezők, amelyek a Sároslápai érben a G. f. fossarum C. L. KOCH egyedei számára az optimális létkörülményeket biztosítják. Valószínűleg a G. f. fossarum C.L. KOCH bőséggel függ össze a Sároslápai érben a Crenobia alpina DANA gyakorisága. Egy-egy avarcsomót 'kiemelve az érből, a leveleken ennek a planária 'fajnak 6, 8, 10, példányát találjuk. Az érben bár617;