Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Adatok a Vöröskővölgyi Csermely állatökológiájához és állatföldrajzához

mértem. Az eredmények a következők: 1955. XI. 20-án +1° C léghőmérsékletnél +8° C; XI. 27-én — 1° C levegő hőmérséklet mellett +6° C. A Vöröskővölgyi csermely vizének hőmérséklete pedig méréseim szerint, XI. 20-án +1° C léghőmérsékletnél +1° C; XI. 27-én 0°, illetve -rl° C, ugyanekkor a levegő hőmérséklete — 1° és +il° C. Továbbhaladva a csermely medrében, 1955. XI. 27-én azt tapasztaltam, hogy a meder Stimecháza és a Toldi kút közötti szakaszon helyenként száraz volt. más részeken víz folyt benne. A Toldi kúttól kezdjve miá(r bővebben folyt a víz és sehol sem találtam elapadt részeket. Ennek az alsóbb szakasznak 2 részén végeztem 1955. XI. 27-én vízsebesség mérést. Stopperrel állapítottam meg azt az időt, amely alatt a vizén úsztatott papíroscsónak a kimért ávolságot megtette. A mérések eredménye: 0,116 m/sec, illetve 0,333 m/sec. A Vöröskővölgyi csermely vizébe ömlő Toldi kút vizének hőmérséklete 1955. XI. 27-én végzett méréseim szerint +6° C volt, ugyanakkor a levegőé —1° C. Universal indikátor papírossal a víz pH-ját több helyen megmértem. Az adatok a következők: Cserepeskői forrás és csermelye 6, Sároslápai forrás és ér 6, Vöröskővölgyi csermely a szekérút keresztezéstől a Varróházig terjedő szakasz több pontján 6, Toldi kút 6. A Vöröskővölgyi csermely és a belé ömlő források vize tehát gyengén savanyú. A következőkben a Maucha-féle módszerek segítségével kívánom a víz vegyi összetételét pontosan megállapítani. A Vöröskővölgyi csermely medrének egy szakaszán vörös színű, valószínűleg vashidroxid! tartalmú iszap, illetve lerakódás borítja a mederfeneket és a vízben fekvő köveket. Ennek a rendkívül jellemző lerakodásnak felső határa a már említett kocsiút kereszteződésnél kezdődik. Az alsóbb mederszakaszban pedig a lerakodás Stimecházától kb. 300 m távolságban szűnik meg. A víz vegyi összetételében valószínűleg jelentős szerepe van a vashidoxidnak is. A Vöröskővölgyi csermelyben és a hozzácsatlakozó vizekben élő állatfajok: planáriák, kérész-álcák, csigák

r stb. állatföldrajzi eloszlása (disztribúciója) sajátságos és valószínűleg a vegyi tényezőkkel is kapcsolatban áll. Általánosan ismert a vegyi tényezőknek a vízi biotópok biocönozisaira gyakorolt hatása. Szükségsnek tartom azonban már itt megjegyezni, hogy mind sa régebbi (1954), mind a mostani laboratóriumi megfigyeléseim és kísérleteim amellett szólnak, hogy az általam vizsgált planária fajok és ízeltlábú álcák a vegyi ténye616;