Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

g"ása, hogy a nyelv tisztaságára vigyázni elsősorban nem a nyelvtudós feladata.

12

2 A helytelenségek, az idegenségek kérdésében széleskörű vita indult meg a korabeli folyóiratokban. Különösen érdekelte ez a kérdés a szépirodalom művelőit. Gyulai Pál és köre a szélsőséges purizmus nyesegetésében nem riadt vissza a gúny fegyverének használatától sem. A Hét című folyóirat egyik számában „Visszhang a germanizmusról közölt rigmusokra" című vers megvágja az antibarbarusok szerzőit és a túlzó purgátorok^ kai szemben arra az álláspontra helyezkedik a vers szerzője, hogy nem helyes minden „kint" termett — idegen szót kiirtani nyelvünkből; „A törekvés nisus, mozzanat momentum Az ég firmamentum, tehetség talentum És talentumtalan a tehetségtelen, Magyar nyelvészeknek ez a nyelv éktelen. De értsük meg egymást: ne vessünk el mindent, Ami ott kinn termett s tneghonosult itt bent. Pék és pásztor helyett nem kell sütő s nyájőr, Tanoda se jó régi iskoláért." 123 Ezekben az években a száműzetésben élő Kossuth Lajos is, hozzászólt a heiyes magyarság, a purizmus problémájához. Helfy Ignáchoz írt egyik levelében nem helyeselte, hogy a túlzó purgátorok az idegen szavak kiiktatása céljából idétlen magyar szavakat alkotnak: „Engem igenis bánt az, hogy látom, hogy magyar írók magyar szavakkal oly németes szóalakokat gyúrnak össze, melyek nyelvünk természetével ellenkeznek." 12

4 Éppen a nyelvhelyesség kérdésében a közönség érdeklődése az 1890-es években „erősebb felbuzdulással fordult nyelvünk ügye felé." Még a képviselőházban is szóba került a nyelvhelyesség problémája, és Madarász képviselő egyik interpellációjában a kultuszminiszter figyelmébe ajánlotta, hogy a hírlapokban, a társadalomban, sőt a törvényhozás termében is, a magyar szavakat nagy mértékben kiszorították és kiszorítják az idegen szavak, s hajlandó-e ezt a bajt a közoktatásügyi miniszter figyelembe venni és intézkedni. A miniszter válasza a következő volt: „Arra nem vállalkozhatik, hogy irtóháborút indítson az idegen szavak ellen, arra sem, hogy a nyelvészek harcaiba beavatkozzék, hiszen tudjuk, hogy a túlzásba vitt purizmus milyen sajnálatos eredményeket szül. Azt azonban kijelentheti, hogy támogatni fogja a törekvést minden téren." 12

6 A miniszter elsősorban az iskolák nyelvvédelmi munkájának támogatására gondolt. Valóban ezekben az években nagyobb 53