Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

erővel inoult meg az iskolákban is a nyelvvédő munka. A kultuszminisztérium a tantervek, a tankönyvek nyelvére is nagyobb gondot kívánt fordítani, s a hivatalos nyelvrontás ellen saját hatáskörében is gátat kivánt emelni. Ezekben az években tűntek el az iskolák környékén levő bizonyos épületek ilyen feliratai is, mint pl. tanhelyiség, tanoda, képezde, ürüláe; s a hivatalos írásokból az ilyen kitételek, a kegyelmesen elrendelte, a legmagasabb nevenap, stb., s általában az úgynevezett lakájstílus elleni küzdelem első nyomaira is rábukkanunk. Az iskolai nyelvromlás ügyét pedagógusaink nagyobbik fele komolyan vette. Jobban vigyáznak élőszóbeli megnyilatkozásaikra is mind a nyelvi órákon, mind a tantestületek értekezletein. Mind ritkábbak lesznek a tantestületi jegyzőkönyvekben az ilyen mondatok: ,,A tantestület határozza, miszerint a hibák liquidáltatnak ... az értekezlet múlti határozata föl lett terjesztve ..a megbeszélt kérdés elintézést nyert, stb., stb." A nyelvvédelem, a nyelvhelyesség munkája azonban a nyelvi órákon sok tanár gyakorlatában csak az idegen szavak üldözésében merült ki, vagy legfeljebb néhány stereotip germanizmus kipécézésében,

12

7 Sok pedagógus azonban igényelte a szélesebb körű nyelvvédelmi, nyelvművelő munka megindítását is. Ezek a pedagógusok ehhez a munkához komolyabb segítséget kértek a nyelvtudománytól is. Különösen kívánatosnak tartották, hogy mielőbb elkészüljön minden tudomány teljes műszótára, s az iskolai használatra szánt nyelvhelyességi kézikönyv. Ez a kézikönyv gazdag példatárt adjon elsősorban a hibás kifejezések helyes formáiból. * * * Az iskolai nyelvi oktatásnak sok nehézsége volt a helyesírás tanításában is. A korabeli iskolai gyakorlat szembe állt az akadémiai helyesírással. Általában az a panasz, hogy sok a következetlenség a helyesírásban. Különösen sok határozatlanságot tapasztalnak az idegen szavak írásában, a c—cz írásában, a szóösszetételeknél, stb. A gyakorló pedagógusok munkáját zavarta, hogy a különféle irodalmi alkotásokban a legkülönfélébb helyesírási gyakorlatot találták. Az egyik író pl. az idegen sza vak írásában azt a gyakorlatot követte, hogy mindjen idegen .szót úgy írt le, ahogyan kiejti. Ezzel a gyakorlattal kapcsolatban írta meg Gyulai Pál írói recept című kis gúnyversét: írd csak magyarosan nuance-t nüansznak, a quasi-t kvázinak, codex-et kódeksznek, Ez az írásmódja az új régieknek." 12

9 A c—cz írásában is megújult a harc. Bár sokan azt a nézetüket hangoztatták, hogy ez a kérdés nem tudományos kérdés, hanem csak célszerűségi kérdés. Az egyik tábor a c írását tar64