Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a Bükk-hegység mész-köveinek ismeretéhez

lyukak falai nem vastagok, alig vannak átkristályosodva. Gyakori azonban közöttük a cseppköves kiképződés. A cseppköves kiképződésű részek nagyobb szilárdsággal rendelkeznek, míg a bükki édesvízi mészkő többsége igen könnyen porladó, alacsony szilárdságú kőzet. Két előfordulásuk jelentős: Mónosbél és Lillafüred. A mónosbéli előfordulás édesvízi mészkő-anyagát régeben a szomszédos falvakban építkezésre használták. Múlt évben indult meg a tervszerű kibányászás. Míg a múltban csak a szilárdabb kőzetanyagot használták fel, most elsősorban a porlékonyabb kőzet kitermelése folyik. A kibányászott kőzetet, minthogy könnyen morzsolható, egyszerű gépi berendezéssel már ott a helyszínen megőrlik és a megőrölt mészkövet szállítják el a szikes talajok javítására. A feltárások szerint kb. 20 évre elegendő mennyiség van itt ebből a kőzetből, még ha a termelés további bővítését, fokozott gépesítését is figyelembe vesszük. A kőzet igen sok szerves maradványt, nádszálat, csigahéjat tartalmaz kövületként. Sok helyen csak jellegzetes alakú üreg őrzi az azóta elpusztult szerves anyag alalkját. Az édesvízi mészkőről szólva, az érdekesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a Bükk mészkőtartalmának kalciumhidrogénkarbonátja szemünk előtt is mutatja a mészkiválás folyamatát. Egerben, főiskolánk székhelyén nem is kereshetnénk jobb példát az édesvízi mészkő kialakulására, mint az egri strandfürdő mélyített zuhanyozóját. Az egri strandot 1932-ben létesítették. Akkor nyílt meg, igen ötletesen a medencék túlfolyóinak vizét felhasználva, a mélyített zuhanyozó is. Hat nagy nyíláson ömlik le az egri fürdő természetes langyos vizének feleslege a mélyített zuhanyozó aljába, ahonnan az Eger-patakba jut le a kifolyó víz. A lehulló, percenként átlag 2 köbméterre tehető vízmennyiség akkor, amikor majdnem 3 méter magasból lejut a mélyített zuhanyozó alsó szintjéig, elég nagy sebességre tesz szert. Az egri nyelvjárás „dögönyöző"nek nevezte el ezt a zuhanyozót, minthogy nagy erővel csapódik a zuhanyozók testére. A lezuhanó víz egy része visszaverődik a zuhanyozók testéről és nedvessé teszi a mélyített zuhanyozó kőfalát. Ezt a falat mohák vonják be. A falra csapódó víz a mohák közt aránylag hosszabb ideig visszamarad. A víz széndioxidtartalmát a mohák asszimilációjuk során fehasználják, ezáltal az oldott kalciumhidrogénkarbonát jelentős része kalciumkarbonátként kicsapódik és bevonja a mohák testét. Nagyon jól megfigyelhető, hogy a kivált édesvízi mészkő hogyan őrizte meg az egykori mohák finom alakját. Az is előfordul, hogy a mohák alsó, öregebb részét már mészkéreg vonja be, míg a fiatalabb részek még zöldelve élik életüket. 559;