Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a Bükk-hegység mész-köveinek ismeretéhez

Az egri zuhanyozó mohái között kialakuló mészkő mennyisége egyben a kőzet képződésének ütemére is felvilágosítást nyújt. Az elmúlt 24 év alatt 20 — 35 cm vastagságú édesvízi mészkőréteg rakódott a zuhanyozó falára. Ez összesen kb 3 köbméterre tehető. Az édesvízi mészkő képződése tehát nem gyors folyamat, az oldott kaiciumhidrogénkarbonátnak csak elenyésző kis mennyisége válik ki, mégis az emberi életben is mérhető idő alatt megállapíthatjuk, hogy számottevő mennyiségek képződhetnek a szemünk előtt. A Bükk-hegység mészkőzeteinek vizsgálata, amelyhez ebben a cikkben néhány adatot szolgáltattam, korántsem tekinthető lezárt vizsgálati területnek. E bevezető kutatások főleg a mészkövek összetételére, kőzettani különbségeire, a képződés foylamataira óhajtottak fényt deríteni. További vizsgálatok szükségesek,, hogy kőzettani alapon konkrét segítséget nyújthassunk a földtant vizsgálatok kortörténeti megállapításaihoz. IRODALOM 1. Vadász Elemér: Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953. 2. Schnéter Zoltán: A Bükk-hegység geológiája. Földt. Int. Évi Jel. Fügfí 1943. 3. Schréter Zoltán: Eger környékének földtani viszonyai. Földt. Int_ JeL 1912. 4. Schréter Zoltán: A borsod-hevesi Bükk-hegység keleti része. Földt. Int. Évi Jel. 1915. 5. Schréter Zoltán: A Bükk-hegység triászképződményei. Földt. Közi. 1935. 6. Balogh Kálmán: Az északmagyarországi triász rétegtana. Földt. Közi. 1950 7. Balogh Kálmán: Répáshuta környékének földtani vizsgálata. Földt. Int. Évi Jel. 1952 (1954.) 8. Vadász Elemér: Geológiai jegyzetek a borsodi Bükk-hegységbőL Földt. Közi. 1909. 9. Rakusz Gyula: Dobsinai és nagyvisnyói felső-karbon kövületek. Geol. Hung. Ser Paleont. 1932. 10. Fux Vilma: A pelsőcardói triász mészkövek és dolomitok kőzettani vizsgálata. Tisia, 1940. 11. Kisvarsányi Géza: Szarvaskő környékének földtani viszonyai. Földt. Közi. 1953. 12. Cayeux, Lucien: Introduction á l'étude pétrographique des roches sédimentaires. Imprimerie Nationale, Paris. 1916. 13. Jakucs Lászlóné: Adatok a Magyar Közép-hegység triász dolomitfajtáinak keletkezéséhez. Földt. Közi. 1952. A képek magyarázata 1. Kövületdús sötétszürke mészkő. Felső karbon. Nagyvisnyó. 100 x 2. Mikrobreccsás mészkő. Alsó triász. Szarvaskő. 20 x 3. Dolomitos mészkő. Alsó triász. Szarvaskő. 100 x 4. Sűrűn rétegzett mészkő. Felső triász. Bélkő. 20 x 560;