Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger csapadékviszonyai

ZÉTÉNYI ENDRE főiskolai igazgatóhelyettes : EGER CSAPADÉKVISZONYAI — KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZŐLŐÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉSRE Eger hazánk egyik értékes szőlő- és gyümölcstermő vidékedTermékei nemcsak a népélelmezés terén, hanem külkereskedelmi szempontból is nagy jelentőségűek. Népgazdaságunk nagy anyagi befektetésektől sem riad vissza fejlesztése érdekében. A külső feltételek biztosítása mellett azonban a gyümölcsfák fejlődése folyamán az időjárás néhány tényezőjével: a 'fény és hő állapotváltozásával, valamint a Icsapadékviszonyokkal mint eshetőségekkel számolnunk kell. Nem elegendő a tervszerű növénytermelés beindításakor az országos meteorológiai átlagértékek használata, hanem a mellett az ország egyes tájaira érvényes éghajlati számértékek mélyebb elemzése is szükséges. A gyümölcsfák (általában a növények) igényei az időjárással szemben a fejlődés folyamán különbözőek. A fejlődés időszakában pH a hőmérséklettel, később a fénnyel szemben érzékenyek a gyümölcsfák, ,így ia szőlő is. Magyarország földrajzi fekvésénél, medencejellegénél fogva napsütésben gazdag, a fénymennyiség általában biztosított, A harmadik tényezőre, a vízre a legtöbb növénynek a vegetáció tartama alatt szüksége van, de a csapadékhullás idejével szemben egyesek érzékenyek. A szőlő tipikus mediterrán növény. Csapadékigénye ott 6—800 mm, nálunk kevesebbel is beéri, hisz itt alacsonyabb az évi középhőmérséklet. Csak az nem közömbös ránézve, hogy milyen a csapadék évi elosztása. Eger csapadékviszonyainak a tanulmányozásához 3 táblázatot közlünk. Az I. táblázat 50 év havi és évi csapadékösszegeit tünteti fel mm-ben. A II. táblázat azokat csökkenő mennyiségűk szerint tartalmazza. Ez különösen az átlagtól való eltérések megállapításánál használható. A III. táblázat összehasonlítja Eger csapadékjárását Nagykanizsa csapadékviszonyaival. A csapadékmennyiség 50 éves járásának szemléltetésére az „Eger időjárása 1901 -tői 1950-ig" című grafikon szolgál, ahol az esetleges összefüggések érzékeltetéséhez a hőmérsékletjárást is feltüntettük. 541;