Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger csapadékviszonyai

Eger csapadékmennyiségének 50 éves átlaga 589 (588,6) mm. Ez megfelel az Alföld csapadékmennyisége átlagának, de az aszály nem oly igyakori, mint a Jászságban, vagy a Nagykunságban. A tenyészethez a mennyiség elegendő is lenne, de annak évenkénti ingadozása teszi legtöbbször kétségessé a terméseredményt. Az átlaghoz viszonyítva nagy az eltérés mindkét irányban. Az 589 mm-el szemben ott áll iaz 1915. évi 834 mm-es maximum, valamint az 1947. évi 341 mm-es minimum. A II. táblázatot figyelembe véve rögzítsük az átlag helyét 3 nagyság szerint elhelyezett számhalmazban. Az átlag a sokévi csapatfékösszeg számtani középértéke (589 mm.) Az átlaggal kapcsolatosan, általános vélemény az, hogy „középső" számértéket jelent, s a nagyság szerint elrendezett számhalmaz közepén van, egyenlő a középső értékkel, a „mediánnal". Ez azonban nem így van sem országos viszonylatban, sem Eger esetében. Az átlagtól való eltérés pozitív irányban 245 mm ( 834— 589 = 245), míg -a negatív eltérés 248 mm (589—341 = 248). Az átlaggal szemben a középérték, a médián az 587 mm-es magasságon fut, tehát alig 2 mm-el az átlag alatt. A negatív irányú nagyobb eltérés nem jelenti egyben azt is, hogy a szárazabb esztendők száma több a nedves esztendőknél. A II. táblázat azt mutatja, hogy 2 esetben megegyezik az évi csapadékmennyiség az 50 éves átlaggal, 24 esetben attól több, és ugyancrsak 24 esetben kevesebb csapadékot mértek. Ha azonban az eltérések száma helyett azok összegét hasonlítjuk össze, akkor ia következő képet nyerjük. A pozitív eltérések összege 2237, a negatív irányú eltéréseké pedig 2269 mm. A két összeg közötti különbség igazolja azt a helyzetet, hogy a fentebb említett 587 mm-es ^középérték valamivel az átlag alatt fut. A negatív iránvú nagyobb fokú ingadozásból és az eltérés nagyobb összegéből arra lehet következtetni, hogv valamivel több az eshetőség a szárazabb esztendőkre. Ez viszont a szőlőtermelés szemszögéből nézve nem kedvezőtlen, hiszen az itteni megfigvelések szerint a százaz esztendőkben kiváló termés mutatkozott (1934, 1942, 1945, 1947.) A tervszerű termelés szempontjából az a lényeges kérdés, hogy az átlagkörüli csapadékösszegeknek milyen a valószínűségük. A sokévi átlag (589 mm) két év csapadékösszegével egyezik. Ha ezékhez lefelé és fölfelé 4—4 csapadékmennyiséget sorolunk, akkor kijelöltük az átlagkörüli mennyiség ialsó és felső határát (613—566). A határérték fölött 20 nagyobb mennyiséget, alatta is pontosan 20 kisebb összeget találunk. Ezek az összegek %-ban kifejezve annyit jelentenek, hogy az átlagkörüli csapadékösszeg valószínűsége 20 %, a nedvesebb és szára542;