Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

József nádor alcsúti birtokán az ugar- és vetési szántást, kapálást, töltögetést és egyéb kényesebb műveleteket az uradalom saját fizetett majorsági erejével végeztette. •.,Roboterőt csak ott alkalmaznak, hol a jobbágy ügyetlen, vagy lomha munkájával még szántszándékosan sem igen volna képes ártani". (Fuvarok, magkivitel, gabonahordás, szénagyűjtés, ritkábban a keverőszántás, boronálás és hengerezés.) 5

8 A keszthelyi Georgikon gazdaságában 22 béres, 12 paraszttanuló és napszámosok dolgoztak. Lilien báró ercsi uradalmában az aratási és takarmánykaszálási munkákat szakmányban végezték. Aratókat rendszerint Budáról, kaszásokat a Felvidékről fogadott 5 — 6 hétre, átlagos bérek és ellátás mellett. 5

9 Séllyén és Pereden (Nyitra, ill. Pozsony m.) Croneburg festőbuzér-gyáros előszeretettel alkalmazta az olcsó gyermekmunkát, akiket 3-6-9 krajcáros napibérrel fizetett. Hajdú helyett egy vénasszony tartott rendet a gyerekek között. 6

0 A bérmunka azonban még csak egyes kis szigeteken élt a napóleoni háborúk korában a parasztrobotoltatás széles tengerében; az okszerűen gazdálkodó nagybirtokon. De még ezeketa „pallérozott" módon gazdálkodó mezőgazdasági üzemeket sem tekinthetjük a tőkés termelőmód egy formájának és nem nevezhetjük egyszerűen kapitalista üzemnek, hanem csupán a kapitalizmus fejlődése ún. „porosz útja" születésének a mezőgazdaságban. 6

1 A pallérozott nagyüzem mintegy előképe a „porosz utas" kapitalista mezőgazdaságnak, amelynél „a feudális földesúri gazdaság lassan nő át polgári, junker gazdaságba, miközben évtizedekre a leggyötrelmesebb kisajátításra és szolgaságra ítéli a parasztokat..." 62 De az a kérdés, hogy a mezőgazdaság fejlődése a kapitalizmus „porosz útján" fog-e végül is előrehaladni, nem akkor dőlt el, hanem csak a polgári forradalom során, 1848 — 49-ben, a földesurak és a parasztok között a nagybirtokrendszer fenntartásáért, illetve felszámolásáért vívott harcban. A feudális viszonyok válsága a gyarmati sorban tartott Magyarországon abban mutatkozott meg, hogy a régi termelési viszonyoknak a feudális földtulajdonon alapuló egész rendszere akadályozta a technika fejlődését és következésképpen a tőkés termelési mód kialakulását. Mivel a bécsi udvar a hadi konjunktúra által meggyorsított magyarországi tőkefelhalmozódást minél szűkebb keretek közé igyekezett szorítani, a cselédek és bérmunkások munkájának az a szerep jutott, hogy kitöltse a robot elégtelensége miatt előállott munkaerőhiányt. De az elégtelen robotot sem cselédséggel és bérmunkásokkal pótolták elsősorban, hanem arra törekedtek, hogy az allodiális földeket a közelben élő haszonbéres parasztok mezőgazdasági felszerelésével műveltessék meg. A bér506;