Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szántó Imre: Adalékok a magyarországi mezőgazdaság fejlődéséhez a napóleoni háborúk korában

bevett föld, vagy benefícium haszonbérének robottal való letörlesztése, részes megmunkálása — a terményjáradék felemelésével — előnyös volt a tőkehiánnyal küzdő földesúrnak. Bár a napóleoni háborúk hadi konjunktúrája egyidőre fátyolt borított a feudális viszonyok válságának tüneteire, de a válság tünetei már megvoltak akkor is, legfeljebb kevésbé tört felszínre a komoly összeütközés a termelőerők fejlettsége és az uralkodó feudális termelési viszonyok között, mert a megnövekedett piaci lehetőségek talaján a tőkefelhalmozódás viszonylag meggyorsult. Egyes nagybirtokosoknak — mint láttuk — a gyarmati országban is sikerült felküzdeniök magukat a gyarmati agrárkapitalizmus lépcsőfokára. Ezt az utat azonban a nemesi osztály általában alig járhatta a nagyfokú tőkehiány következtében, amely a konjunktúra elmúltával igen erősen fokozódott. Ezek nagyrészt csak feudális eszközöket vehettek igénybe az árutermelés fokozására, s a feudális jobbágyi munkarendszert állíthatták az árutermelés szolgálatába. 6

3 A napóleoni háborúk utáni dekonjunktúra évtizedei aztán újra felszínre hozták, kiélezték a feudalizmus mélyreható válságának valamennyi problémáját a gyarmati viszonyok közepette. A tőkefelhalmozás egyidőre megbénult, a mezőgazdasági termelés jórészt elvesztette piacát, s a tőkés rendszerre való átmenet általában megoldhatatlannak látszott. A bomlóban lévő feudális rendszer pusztulásra ítélte az ország termelőerőit. A dolgozó tömegek helyzetének romlása kiélezte az osztályellentéteket. A parasztok harcra keltek nemcsak személyes szabadságukért, hanem a földért is; a földesurak majorsági gazdaságának megszüntetéséért és a feudális földbirtoknak a parasztok közötti felosztásáért. A parasztság volt az a társadalmi erő, amely harcával előkészítette az elhaló társadalmi rendszer felszámolását, és helyreállította a felbomlott összhangot a termelőerők fejlettsége és az elavult feudális termelési viszonyok között. JEGYZETEK 1. Schwartner. M.: Statistik des Königreichs Ungarn, II. kiadás> 1809, 342. 1. 2. Vedres István: A Tiszát a Dunával öszvekötő hajókázható csatorna, Magyar Irodalmi Ritkaságok, Szerk. Vajthó László, XIV. sz. Szeged, é. n. 20. 1. 3. Ifj. Iványi-Grünwald Béía: Gróf Széchenyi István Hitel, Bp, 1930, 18. 1. 4. Asbóth János 1802. és 1806. évi útleírása, Keszthelyi Hettikonkönyvtár, Oec. 1392. és Oec. 1300. Kézirat. 5. Korizmics László — Benkő Dániel — Morócz István: Mezei gazdaság könyve, I. k., Bp, 1855, 444. 1. 507;