Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)
sebb számban. A nyelvművelés, a nyelvtisztaság, az iskolai nyelviahtartítás problémáiról' irt cikkek valóban az iskolai munka jeggvakoríatibb problémáit vetették fel. Különösen nagy jelentőségű nyelvtisztító mozgalmunkban az a kezdeményezésük, hogy áz iskolai élet nyelvét, a tankönyvek nyelvét is állandóan reflektorfényben tartották. Hogy a leíró magyar nyelvtan ügye is elevenebb probléma lett, elsősorban Szarvasék érdeme. Az iskolai magyar nyelvtantanítás fejlődését segítették elő azzal is, hogy az iskolai nyelvtankönyvek számon tartásával, igényes tnegbírálásával a jó nyelvtankönyvek megíratását, elkészítését szorgalmazták. A kortársak is úgy látták, hogy a Magyar NyelvŐr „nyelvünk ismeretének és a magyar nyelvtan tudományos megállapításának terén sok érezhető hézagot fog betölteni. Mert szégyen Ugyan, de meg kell vallanunk, hogy még most sincsen tudományos igényeinket kielégítő magyar nyelvtanunk." 9 4 Segítette az iskola nyelvművelő munkáját a Magyar Nyelvőr és Gyulai Pál, illetőleg a Budapesti Szemle munkatársainak elvi vitája is. Akkor, amikor Szarvasék a nyelvromlás tényeit számbavették, s amikor a felelőtlen újításnak gátat emeltek, valójában az iskolai nyelvművelés helyes irányát is segítették. A Budapesti Szemle munkatársai pedig pozitiv munkát végeztek abban a tekintetben, hogy következetes harci kedvvel mutattak rá a Nyelvőr túlzásaira, s a Nyelvőr munkatársainak nyelvi, nyelvhelyességi babonáira. Führer Ignác: „Magyartalanságok, betűrendben. Gyakorlati nyelvkalauz mindazok számára, kik a helytelen vagy idegenszerű kifejezéseket kerülni s a megfelelő magyaros kitételeket elsajátítani akarják" című kiadványa bírálata kapcsán a Budapesti Szemle munkatársa dicsérettel említi meg, hogy a könyv szerzője inkább a szólások hibáit kutatja, s helyesebb elvet követ, mint Simonyi, aki inkább csak a szókat üldözi. (Simonyi: Antibarbarws c., 1879-ben megjelent munkájára céloz a bíráló.) A kritikus szerint többet használ a nyelvnek, ha a nyelv hibás szólásait irtjuk, mintha csak „egyes szókra puskáznak", mert „a nyelv szervezetét nem a rossz szók, hanem a rossz szólások dúlják föl." 9 5 Arany János fogalmazásában: „Az egyes szók csupán levelei a nyelv törzsökének: a szókötési formák ellenben azok a nemes erek, melyeken a fa éltető nedve kering — duljuk fel és a fa nem lesz többé." A Magyar Nyelvőr elveivel és gyakorlatával vitázó irodalom keretében sok helyes szempont került megvitatásra az iskolai nyelvvédelem, illetőleg nvelvmüvelés szempontiából is. Helyes elvként állapítják mee, hogv az idegen szavak üldözésében nem merülhet ki az iskolai nyelvvédő munka, s a purizmus az iskolai munkában csak úgy helyénvaló, ha az idegen szó hetyéhe jó és egyenértékű 43